2025.05.19.-én tartotta az ELTE TáTK Szociológiai Intézete Michael Burawoy emlékkonferenciáját. Michael Burawoy munkaszociológus, közszociológus cserbenhagyásos gázolást követően hunyt el, 77 évesen, 2025.02.03-án. Berkeley-n, a Kaliforniai Egyetemen volt professzor. Jelentős hatással volt a szociológiára, 12 könyvet és több mint 120 tanulmányt, könyvfejezetet publikált munkássága során. Tudományos pályafutása során több országban végzett terepmunkát, így Magyarországon is, ahol kortárs magyar kutatók segítették munkáját, néhány előadó személyesen is ismerhette őt.
Bruszt László: ‘Misi, a pezsgőgyári udvaros munkás’ – Emlékek Michael Burawoy professzor kalandjairól a késő-kádári Magyarországon című előadásában elevenítette fel Burawoy magyarországi terepmunkáit. A késő-kádári időszakban Burawoy résztvevő megfigyeléseket végzett diósgyőri és csepeli kohászati üzemekben, valamint egy pezsgőgyárban és egy textilipari vállalatnál. A több évnyi gyárban eltöltött terepmunkái során a magyar nyelvet is elsajátította. Hasonló módszert alkalmazott más országokban is, többek között Dél-Afrikában és posztszovjet térségekben, ahol a globális osztályharc újra értelmezésével foglalkozott. Bruszt kiemelte Burawoy 1985-ös American Sociological Reviewban megjelent cikkét, amely nyolc tézist sorol fel a kapitalista és szocialista rendszerek összevetéséről. Burawoy szerint a szocialista rendszer előnyei közé tartozik a nagyobb termelékenység és a munkások autonómiájának erősebb kontrollja.
Az előadás zárásaként felmerült a kérdés: miként lehetne összehangolni Erik Olin Wright strukturális marxizmusát Burawoy kulturális, gyakorlat alapú megközelítésével?
Burawoy reflexív szociológiát képviselt, egyszerre fogalmazott meg anti-utópisztikus kritikát és utópisztikus aspirációkat. Az általa alkalmazott extended case method nemcsak megfigyelésre, hanem aktív részvételre és saját pozíciójának tudatos reflexiójára is épült.
Makó Csaba Látható és láthatatlan munkahelyi ellenállási formák. Hagyományos és platformalapú munkavégzés példái című előadásában a hagyományos és platformalapú munkavégzési formák összehasonlítását végezte el. Vizsgálta a gazdasági viselkedés mozgatórugóit, különös tekintettel a rövid és hosszú távú érdekek, értékek együttes hatására. Visszautalt az 1970-es évekbeli győri kutatására, ahol a Magyar Waggon- és Gépgyárban egy innovatív ösztönzési rendszer működését vizsgálták, mely osztószámokon alapult. Ugyanis ebben a gyárban, annak ellenére, hogy Magyarországon központi bérszabályozás volt, elérték, hogy rugalmasan oszthatják a bért, ennek következtében hoztak létre osztószámokat és a teljesítmény alapú bérezéshez hasonló rendszert. Simonyi Ágnes később megismételte a győri kutatást, azonban a gyártási struktúra és a termékprofil radikális változásait észlelte, így nem ugyan azokat az eredményeket kapta, mint korábban Makóék csapata.
Burawoyra terelve a szót, megemlítette, hogy egy 2012-ben megjelent írásában önkritikát gyakorolt, elismerve, hogy korábban nem foglalkozott kellő mélységben a globális értékláncokkal és technológiai változásokkal. Az új kérdés az, hogy Burawoy megfigyelései érvényesek-e a digitális gazdaságra is, vagy csak a hagyományos munkavégzésre és az adott korszakra érvényesek. Mivel a XXI. századi kapitalizmus új üzleti modellje a digitalizáció, melyet az a statisztika is megerősít, hogy az Egyesült Államok gazdaságának 70%-a digitális tevékenységekhez kötődik.
Burawoy fogalmait használva a platformmunkások stratégiáira a “making out” ez esetben az algoritmusok kijátszását, míg a “making do” a teljesítményelvű követelmények elfogadását jelenti. A platform munkavégzés jól összevethető a hagyományos munkavégzéssel. Finnországban például a lokális és globális platformokat is megfigyelték egy kutatás során. A skandináv országok egyébként élen járnak ezen új munkavégzési formákban. Platform munkavégzés esetén nehéz a kollektív ellenállás, mivel egyéni és földrajzilag szétszórt munkavégzés jellemző.
Ürmössy Anna (ELTE volt diákja) kutatásában az algoritmikus menedzsmentet vizsgálta, megmutatva, milyen stratégiákat alkalmaznak a platformmunkások annak kijátszására. Másik magyar példa a platform munkavégzés kutatására, amiben koronavírus járvány idején ételfutárok kollektív ellenállását vizsgálták.
Felmerült, hogy miért értékelődnek fel informális teljesítménystratégiák Közép-Kelet-Európában, míg például Csehországban vagy Lengyelországban nagyobb jelentősége van a formális munkaügyi kapcsolatoknak. A platformmunkások aránya Magyarországon 5% alatt van. Az EU 2024-ben új szabályozást fogadott el a platform munkavégzéssel kapcsolatban, melyet 2026-ig kell a tagállamok jogrendjébe ültetni, de ez csak lokálisan szabályoz, globálisan nem, ez a szabályozás azért is fontos, mivel Magyarországon hiányzik a kollektív szabályozás. Közpolitikai kihívás, hogy hogyan lehet újra értelmezni a proletár ellenállási formákat. Az empirikus kutatások és azoknak kellő mennyisége azért is fontos, mert így megfelelő tudás lehet a szabályozáshoz. Fontos kérdés még további kutatásokhoz, hogy hogyan történik a teljesítmény visszatartás azokon a globális platformokon, amelyeket senki sem szabályoz globálisan.
Durst Judit előadásában Burawoy oktatási elhivatottságát és módszertani újításait emelte ki. A résztvevő megfigyelés nála nemcsak etnográfiai, hanem reflexív tudományos megközelítés is volt, amely elutasította a pozitivista objektivitást, és a kutatói pozíció tudatosítását helyezte előtérbe. A reflexív tudományra jellemző még, hogy értéknek tekinti a megfigyelt terepen való interakciót. A kiterjesztett esettanulmány módszere révén Burawoy elméleti rekonstrukcióval dolgozott, amely során a kutató előzetes elmélettel érkezik a terepre, amit az empíria alapján rekonstruál. 2015-ös cikkében figyelmeztetett a módszertani dogmatizmus veszélyeire. Hangsúlyozza még az élő szociológia szerepét, mely folyamatosan újratermeli önmagát, s kánonformáló munkájával például beemelte a fekete marxizmus elméletét és ezzel kapcsolatban W. E. B. Du Bois munkásságát.
Kerekasztal-beszélgetés
A konferencia második szakaszában egy kerekasztal beszélgetésre került sor, Kerekasztal beszélgetés a közszociológiáról és a kelet-közép-európai szociológia esélyeiről címmel. Moderátora Wessely Anna volt, a részt vevő beszélgetők pedig Lengyel György, Fleck Zoltán, Dessewffy Tibor, Huszár Ákos és Tardos Róbert.
A beszélgetést Tardos Róbert kezdte, amelyben a négymezős szociológia-modellt ismertette és egyszerűsített értelmezési lehetőséget javasolt. Ábrákkal szemléltette a különböző társadalomtudományi diszciplínák térnyerését, hogy hogyan alakult az utóbbi évtizedekben. Rávilágított, hogy míg Burawoy főként a közgazdaságtant és a politológiát tekintette riválisnak, mára a pszichológia térnyerése is jelentős a szociológiával szemben. A pszichológia előretörése többek között a publikált könyvek számában is mérhető. A szociológia térvesztésén túl, felemelkedtek olyan tudományágak melyek a szociológiából nőttek ki, amik önállósodtak, intézményesültek.
Wessely Anna szerint a közszociológia fogalma túl elnagyolt. Hivatkozva Durkheimre és Bourdieu-re kifejtette, hogy a tudományos szövegekben kerülni szükséges a köznapi szavakat, mivel ezek jelentése nem kellően körülhatárolt. Azonban a közszociológiának az egyik feladata, hogy ezen tudományos műveket köznapi nyelvre fordítsa.
Lengyel György kiemelte, hogy Burawoy kétféle közszociológiát különböztetett meg: az organikust melyre jellemző a deprivált közösségekkel való foglalkozás és azonosulás, illetve a hagyományost, melybe azon szociológusok tartoznak, akik a nyilvánossághoz beszélnek.
Dessewffy Tibor Mills példáján keresztül a közszociológia hagyományos típusát emelte ki, amely nem az organikus kapcsolódáson alapul, hanem a médián keresztüli nyilvános megszólaláson. Szerinte az új típusú közszociológia valóban közösségekhez kötődik. Kritizálta Burawoy tipológiáját, mivel az szerinte túlfeszíti a kategóriákat, és a kritikai szociológia szerepe is homályban marad. Elmondta, hogy ők fókuszcsoport-szerű kutatásokat végeztek, melyekben kisebb-nagyobb közönséget vontak be közéleti kérdésekbe, és azt tapasztalták, hogy ezek hatással lehetnek az állampolgári motivációkra, bár ezek a hatások idővel halványultak.
Fleck Zoltán az értékek fontosságáról beszélt. Weber és Marx példáját hozta, hangsúlyozva, hogy a szociológia mindig is értékekhez kötődött. Kritizálta az uralkodó tudományos modellként megjelenő nihilista technokrata tudományeszményt, amely kiszorítja az imaginációt. Burawoy szerint a szociológia utópisztikus víziói nélkül nem képzelhető el demokratikus társadalomtudomány. Kiemelte, hogy a szociológia, mivel tárgya a civil társadalom, nem kerülheti el a kritikai szerepet, és nincs közszociológia tudományos eredmények és kritikai elemzés nélkül. Illetve említette még, hogy aki kritikai szociológiát művel, az óhatatlanul aktivista is.
Dessewffy ezzel szemben kijelentette, hogy nem tudja magát elhelyezni a négy mező egyikében sem. Saját munkáját interpretatív szociológiának tartja, amely a cselekvők értelmeinek megértésére koncentrál. Szerinte az aktivista szerep másodlagos, előbb értenünk kell a társadalmat. Kifogásolta Burawoy egyik tézisét, mely szerint miközben a társadalom jobbra tolódik, a szociológia balra megy, és ennek ellensúlyozására balra szükséges tolni a társadalmat. Ezt ő veszélyes aktivizmusnak tartja.
A civil társadalom fogalmát Dessewffy megkérdőjelezte, szerinte nem homogén intézményrendszer, hanem inkább életvilágban gyökerezőnek kéne tekinteni. A szociológus ne legyen ennek prófétája, legfeljebb civilként vehet részt mozgalmakban, akár szociológiai tudása felhasználása nélkül.
Fleck erre válaszul úgy fogalmazott, hogy a kérdés nem a jobb- vagy baloldaliság, hanem az emberi méltóság, emancipáció, tolerancia melletti elköteleződés. Az aktivizmus e mentén értendő, és nem politikai oldalhoz kötött. A civil társadalom lényege nem az intézményesség, hanem a diszkurzív gyakorlatok.
Tardos Róbert szerint az interpretatív szociológia a négy mező közül az akadémiai és részben a kritikai mezőbe tartozik. Kifogásolta, hogy Burawoy túl élesen választja el a közszociológiát a professzionális szociológiától. A standpoint (álláspont) fókusz szerinte szemben áll az objektív megismeréssel.
Lengyel György elmondta, hogy Burawoy azon kevés szociológusok egyike volt, aki következetesen programja szerint végzett empirikus kutatásokat. Részvevő megfigyelései, kritikai szociológiai pozíciója alapján különböző szociológiai szerepek küzdenek egymással a tudományos nyilvánosságért, tehát a szerepeknek egy személyen belül is különböző megnyilvánulási formái lehetnek.
Dessewffy hozzátette, ma már nem reális elvárás, hogy egyetlen személy minden szociológiai szerepet betöltsön. A marginalizáció és pozícióvesztés is korlátozza a mozgásteret.
Huszár Ákos szerint a szociológus gyakran bíróként jelenik meg, aki értékel és állást foglal. Az aktivizmus nála a saját érdekei és pozíciói tudatosítását jelenti.
Makó Csaba felvetette, hogy sokféle klaszterezés létezik. Ő négy szociológiai orientációt különböztet meg, de beemelné azokat a diszciplínákat is, amelyekkel a szociológia ma már kooperálni kénytelen, például az adattudományt vagy az informatikát. A szociológiai funkciók széttöredezettek, nincs köztük kellő kommunikáció. Kiemelte az egyenlőtlenség témáját, amely egyesek szerint az AI által növekedni, mások szerint csökkeni fog. A tudományos diskurzust érdemes lenne új kérdésekkel bővíteni, a munkaerőpiac új szereplői, például a technológiai szektor, szintén újragondolást kívánnak. Példaként hozta fel a Helsinki Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó kurzusait.
A kerekasztal beszélgetéshez hallgatók is hozzá szóltak, Péli Gábor szerint a szociológia nem azért létezik, hogy jobbá tegye a társadalmat, hanem hogy megismerje azt, a jobbá tétel lehet cél, de nem feladata. Minden szociológiában, még az instrumentálisban is vannak értékek. A tudományos diskurzus lényege éppen az, hogy ezek a különböző értékbeállítódások ütközhessenek.
Kertesi Gábor szerint a négymezős modell inkább támpont, mintsem szigorú keret. Felhívta a figyelmet arra az erkölcsi kérdésre, hogy a társadalomkutatók, mint hivatásuknál fogva privilegizált emberek, mivel passziójuknak élhetnek, kötelességgel tartoznak a társadalom felé. Fontosnak tartja tisztázni azt a kérdést, hogy kinek beszél a szociológus, mely a függőleges dimenzió a modellben. A szociológus beszélhet a szakmának, a nyilvánosságnak, partikuláris közösségeknek, vagy az államnak. Nemcsak professzionális közönség számára kell beszélni, hanem hétköznapi nyelven is.
Dessewffy szerint a szociológus feladata, hogy rendet tegyen a körülöttünk lévő káoszban. Kertesi szerint nem lehet erkölcsileg előírni, milyen értékeket valljon egy szociológus, de a kérdés erkölcsi súlya nem kerülhető meg.
Szabari Veronika hozzászólásában figyelmeztetett az 1970–80-as évek nosztalgikus visszatekintése csalfa kép, hiszen az akkori világ sokkal zártabb volt. Ma szélesebb közönséghez jutnak el a szociológiai írások.
Kertesi Gábor zárásként azt hangsúlyozta a szerepek legfontosabb része nem a szándék, hanem a részletek alapos kidolgozása. Ha a jó szándék megvan, de a szaktudás hiányzik, abból nagy baj lehet.
Huszár Ákos, Fleck Zoltán, Kertesi Gábor és Péli Gábor hozzászólásaiban visszatérően megjelent a tudomány társadalmi felelőssége, az értékek szerepe, az aktivizmus határai, a tudományos intézményrendszerek pozíciói és a szociológia jövője.
A panelbeszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan tud a szociológia egyszerre értékmentes kutatás és társadalmi cselekvés lenni. Miközben egyesek az aktivista szerepvállalást kockázatosnak tartják, mások a társadalmi képzelet és utópikus elképzelések szerepét hangsúlyozták a tudományos munka részeként.
A konferencia méltó módon tisztelgett Michael Burawoy emléke előtt, bemutatva életművét, módszertani újításait, valamint a közszociológia és a munkaszociológia aktualitásait. A felvetett kérdések, mint például a digitális gazdaság munkaviszonyainak szociológiai értelmezése, a közszociológia jelentősége vagy az aktivista tudomány szerepe, továbbra is relevánsak a hazai és nemzetközi szociológiai közélet számára.
Michael Burawoy könyvei a könyvtárban is elérhetőek.
A Kaliforniai Egyetem, Berkeley Szociológiai Tanszéke augusztus 23.-án tart emlékkonferenciát, melyet az érdeklődök online is figyelemmel követhetnek.
