2025. április 9-én került megrendezésre az ELTE Humánökológia mesterképzés disputa-sorozatának újabb eseménye, „A fenntartható és körforgásos építészet lehetőségei a XXI. századi Magyarországon” címmel. A meghívott előadó Dr. Bartha-Horváth Bálint volt, aki közgazdász, valamint fenntarthatósági és ESG megoldások vezető tanácsadója a CBRE nevű, kereskedelmi ingatlan tanácsadó cégnél.
Az előadás célja az volt, hogy bemutassa, miként értelmezhető és alkalmazható a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elve az építőiparban. A prezentáció négy fő részre tagolódott:
1. Fenntarthatósági trendek az épített környezetben
Az előadó hangsúlyozta, hogy az építőipar kiemelten erőforrás-igényes ágazat, amely jelentős hatással van a környezetre. Az Európai Unióban az épületek felelősek a felhasznált alapanyagok, energia, víz, valamint a keletkező hulladék és üvegházhatású gázok jelentős részéért. A teljes épület életciklusa – a tervezéstől a bontásig – hatalmas erőforrás-igényt jelent, ezért elengedhetetlen a holisztikus, „az alapanyag-kitermeléstől a bontásig” tartó szemlélet.
Dr. Bartha-Horváth felhívta a figyelmet arra is, hogy 2021-ben a tudományos mérések szerint az ember által létrehozott technoszféra, az épített környezet mértéke először haladta meg a természetes környezet mértékét. A jövőben pedig további növekedés várható: az ENSZ előrejelzése szerint a következő 40 évben a globális épített környezet mérete megduplázódik.
Külön kitért Kína példájára, ahol az építkezések nem feltétlenül a lakossági igények, hanem gazdaságélénkítő célok mentén zajlanak, gyakran üresen álló városrészeket hagyva hátra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer túlzottan az új építésekre fókuszál, miközben a meglévő épületek felújítása is komoly lehetőséget jelenthetne, akár munkaerő szempontjából, így elejét véve annak a probléma körnek, hogy az építőiparban dolgozó munkaerő, ha nem lennének új építkezések, kiaknázatlan lenne.
A gazdasági gondolkodásmód szempontjából az intenzív és extenzív növekedés közti különbség is előkerült. Az előadó kiemelte a Jevons-paradoxont, amely szerint az erőforrás-hatékonyság növekedése makroszinten gyakran nagyobb erőforrás-felhasználást eredményez. Klasszikus példája: az ipari forradalomkor egyre kevesebb szenet igénylő gőzgépek ellenére összességében mégis megnőtt az angliai szénfogyasztás, hiszen a hatékonyabb gépek terjedése újabb iparágak, üzemek megjelenését ösztönözte.
Kitért a greenwashing jelenségére is, amely során vállalatok fenntarthatónak tüntetik fel magukat anélkül, hogy valós környezeti eredményeket érnének el. Ennek kapcsán említette meg, hogy 2015 és 2021 között az emberiség annyi erőforrást használt fel, amellyel elméletileg akár 95-100 kínai nagyfal is felépíthető lett volna.
2. Mit nevezünk zöld épületnek?
A „zöld épület” fogalma alatt olyan ingatlanokat értünk, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az energia- és vízhasználat, az ökológiai lábnyom, a levegőminőség, valamint az elhelyezkedés és a közlekedési hozzáférhetőség terén.
Az épületeket különböző minősítő rendszereken keresztül besorolhatják fenntarthatóság szempontjából. A legismertebb minősítési rendszerek közé tartozik az amerikai LEED és az angliai BREEAM. Magyarországon is egyre több épület igényli ezeket a minősítéseket, jellemzően két okból: egyrészt a bérlői elvárások miatt, másrészt a zöld finanszírozás eléréséhez. Például a MOL Campus a LEED Platinum minősítést kapta meg az új építés (New Construction) kategóriában.
A minősítési rendszerek olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint:
- a beltéri levegőminőség,
- a víztakarékosság,
- az épület elérhetősége közösségi közlekedéssel,
- a környezeti teljesítmény,
- a felhasznált újrahasznosított anyagok aránya.
Kiemelte még továbbá, hogy önmagában az, hogy egy termék vagy épület újrahasznosított anyagból készül, még nem feltétlenül teszi fenntarthatóvá. A legfontosabb kérdés az, hogy szükség volt-e egyáltalán az adott épület vagy termék létrehozására.
Az ingatlanpiacon új fogalmak is megjelentek az utóbbi időkben bérlésekkel kapcsolatban. Ilyen a green premium, a zöld minősítéssel rendelkező épületek bérleti díja vagy piaci értéke magasabb, illetve a brown discount, a kevésbé fenntarthatónak minősülő épületek értéke csökkenhet, a bérlők kedvezményt kaphatnak.
Felmerült komoly dilemmaként, hogy a minősítések költségét ki viselje – a fejlesztő vagy a bérlő –, valamint az „üzemeltetési minősítések” (In Use) fontossága is előtérbe került.
3. ábra: LEED minősítés
4. ábra: LEED minősítés
3. Innovatív, körforgásos építőipari gyakorlatok
A körforgásos gazdaság elve az építőiparban is alkalmazható, de teljes mértékű újrahasznosítás szinte sosem lehetséges. A „körforgás létrája” modell szerint a leginkább hatékony megoldások a termelés elkerülésére és csökkentésére irányulnak.
A létra egyes szintjeire különböző példákat mutatott be. Az elutasítás és csökkentés esetén megemlítette Amszterdam repterének példáját, ahol a Philipstől bérelt világítási rendszer fény, mint szolgáltatást alkalmazták. Illetve a delfti egyetem példája is ide sorolható, ahol okos homlokzati rendszerrel csökkentik az energiaigényt. A megújítás, olyan tervezés, amit bölcsőtől bölcsőig terveznek meg, ez alá sorolható venloi városháza, amelyre esővízgyűjtés, energiahatékonyság, természetes szellőzés, pozitív ökológiai hatás jellemző. A következő lépcsőfok, az újrahasználat melyre példaként említette Liander Westpoort irodaházat, építőelemeinek 80%-a újrahasznosított, a környező építkezések többletét használta fel. Másik példa pedig a Circl Amszterdamban, ami faszerkezettel épült, természetes alapanyagokat használtak az építéséhez. A lift után ebben az épületben használat után fizetnek, így csak egy lift került beépítésre. Újrahasználat szempontjából a statisztikák szerint Magyarország kiemelkedően teljesít, mivel az építési-bontási hulladékot útfelújításhoz alkalmazzák.
A javítás, felújítás, újragyártásra példaként az átmeneti bíróság épületét említette: amíg felújították a tényleges épületet, modulárisan építették fel; az épületszerkezete visszabontható volt, elemekből, blokkokból építették fel, ragasztót alig használva. Az elbontásra már sor került, viszont a lift az új szabályozások miatt már nem alkalmazható máshol. Továbbhasznosításra remek példa a denimtex, farmerből készült szigetelés az épületekhez. Újrahasznosításra pedig a smartcrusher nevezetű cég mely a betont hasznosítja újra.
5. ábra: körforgás létrája
6. ábra: Circl & 7. ábra: Liander Weestport
8.ábra: Átmeneti bíróság & 9. ábra: Venlo City Hall
4. Kérdések és válaszok
Az előadó végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatékonyság önmagában nem elegendő: ha nem változnak a fogyasztási szokások, a nyereségek máshol veszteségeket okozhatnak.
Az előadás végén a hallgatóság kérdéseire válaszolva Dr. Bartha-Horváth Bálint további példákkal és gondolatokkal egészítette ki a témát, szóba került a tervezett elavulás problémája is.
A disputa során Dr. Bartha-Horváth Bálint átfogó képet adott a fenntartható és körforgásos építészetről és annak lehetőségeiről. A bemutatott példák, mint például az üresen álló ingatlanok, a lakhatási igény növekedése, a körforgásos megoldások Hollandiában megmutatták, hogy a valódi fenntarthatóság túlmutat a technológiai újításokon, rendszerszintű szemléletváltást kíván a gazdaságban, építészetben és a társadalomban egyaránt. Az esemény szervesen illeszkedett az ELTE humánökológia mesterszakának disputasorozatába, mely kritikus és integrált gondolkodásmódra ösztönzi a hallgatókat a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések metszéspontján. A Szociológiai Gyűjtemény gondozásában újabb szakcsoportként kerül kialakításra a humánökológia szak melyet a 301.23 jelzet alatt találhatnak majd meg az érdeklődök.
