Mit köszönhet a tudomány azoknak a nőknek, akik a háttérben, sokszor láthatatlanul alapozták meg a mai kutatói világot? Hogyan érvényesülhet ma egy tudósnő? A Magyar Tudományos Akadémia az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezésében 2025. 11.10-én tartotta meg a Nők a tudományban – Elődök, kortársak című rendezvényét, melynek keretében két kétkötetes tanulmánykötet mutattak be, illetve különböző diszciplínákhoz tartozó kiemelkedő női tudósok tudományos pályafutását ismertették.
Úttörő magyar nők a tudományban és oktatásban
Az első könyvbemutatót a Pioneer Hungarian Women in Science and Education I–II (Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban) kötetekről Kérchy Anna a kötet egyik szerkesztője tartotta, melyek 2022 és 2023-ban jelentek meg. A szerkesztő társávál, Cristian Réka M.- el céljuk tudományos ismeretterjesztő kiadványok készítése volt. A kiadványban közismertebb női tudósok is megjelennek, mint például Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő, Polcz Alaine pszichológus, írónő, vagy éppen Teleki Blanka. Nem kisebb jelentőségű bár kevésbé ismert tudósokról, gondolkodókról is találhatóak fejezetek a könyvben, többek között Torma Zsófia archeológusról, Csapody Vera botanikusról. Az első kötetben az 1945 előtt történelmi Magyarország területén született kiemelkedő eredményeket elért magyar nők életpályáját, életútját mutatják be, különböző tudományterületekről, mint az orvostudomány, biológia, botanika, ásványtan, csillagászat. A második kötetben pedig határon túli kutatók is szerepelnek és kortárs tudósnők pályaképei is bemutatásra kerülnek, a dokumentum két részre oszlik tudomány és oktatás szerint.
Élettudományi példaképek
Az első előadást Wilhelm Imola tartotta Banga Ilonától Karikó Katalinig – Néhány kiemelkedő női élettudósról és eredményeikről címmel. Az előadást a Miért is fontos ezekről a tudósokról beszélni? kérdés megválaszolásával kezdte. A nők 36-40 éves korától figyelhető meg a férfi tudósoktól való lemaradás publikációk átlagos számában, a Q1 folyóirat cikkek számában, illetve az átlagos idézettségben. A jelenség hátterében a gyermekvállalás időzítése és a házimunka aránytalan megoszlása állhat. Azonban más okai is lehetnek, mint például a ragadós padló vagy üvegplafon jelenség.
Példaként említhető Ben Barres neurobiológus, aki kiemelkedő eredményeket ért el, azonban Barbara Barresként született 1954-ben így megtapasztalhatta azt is milyen nőként és milyen férfiként érvényesülni a tudományos közegben. Barres több tanulmányt is írt a témával kapcsolatban, arra vezeti vissza a nőkkel szembeni előítéletet, hogy elterjedt még ma is az a nézőpont, hogy a nők intellektuális képességei alacsonyabbak, aminek hatására a nőknek romolhat, illetve alacsonyabb lehet az önbizalmuk. Ráadásul a nők maguk is tagadják a nemi diszkrimináció létét. Ezért is tartja fontosnak az előadó, hogy a gyerekeket és fiatalokat nemtől függetlenül bátorítsák, illetve, hogy jó példákat mutassanak be, ezekből is ne csak sikertörténeteket a fiatalok számára, amik bátorítólag hathatnak rájuk. Ilyen példaértékű tudós például Banga Ilona (1906-1998), Kossuth díjas vegyész, a biológiai tudományok doktora. Munkatársaival kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, azonban neve kevésbé ismert kutatótársaihoz képest. Részt vett többek között Szentgyörgyi Alberttel a C-vitamin kutatásban, Straub F. Brunóval és Szent-Györgyi Alberttel az aktin kutatásban, illetve nyugdíjas éveiben kutatta a kollagén, kötőszövet és öregedés témakörét. Karikó Katalin pedig élő példakép lehet, akit a tudományos közeg Nobel-díjjal is kitüntetett, és így a nagyobb publikum számára is közismert lett a neve.
Történettudományi példaképek
Font Márta Bartoniek Emmától R. Várkonyi Ágnesig – Néhány kiemelkedő női történettudósról és eredményeikről címmel tartott előadást. Először Bartoniek Emmáról (1894-1957) – az első nőről, aki történész diplomát szerzett – tartott rövid ismertetőt. Családi hátterét tekintve, apja Bartoniek Géza fizikus, az Eötvös Kollégium alapítója volt, így a tudományos élet nem volt idegen számára. A doktori disszertációját a királyi koronázások koronázási esküjéről írta, a koronázási kérdés a kutatásait végigkísérte, illetve középkori forrásokat publikált. Mivel könyvtárosként dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban így elsősorban bibliográfusként szoktak rá hivatkozni. Több fontos könyve jelent meg, mint például A magyar királykoronázások története.
Bartoniek Emma után H. Haraszti Éva (1923-2005) munkásságát mutatta be, akire, mint a magyar történettudomány nagykövete hivatkozott. Mivel angol szakot is végzett így 1978-1990 között Angliában élt, két ország tudományos életében is egyszerre volt jelen. A kutatási területe a 19-20. századi történelem volt. Nagy-Britanniában az 1849 utáni magyar emigráció történetét kutatta, kutatta még a chartista mozgalmat, szerződéseket, békekötéseket, diplomáciát a 20. században. Fontos kötete a Chartista mozgalom , A Kossuth-láz Angliában, a könyvei nem csak magyarul, hanem angolul is megjelentek.
Következőnek Ormos Máriáról esett szó (1930-2019), az első női rektorról, amely pozíciót 8 évig töltött be a Pécsi Tudományegyetemen, illetve akadémikus volt. Kutatási témája a 20 századi magyar és egyetemes történet, több műve jelent meg diplomáciatörténet, forráskiadás, Hitler és Mussolini életrajz, országtörténetek, magyar 20. századi történelem, eszmetörténet témakörben.
Font Márta kiemelte még R. Várkonyi Ágnes munkásságát (1928-2014), akit egy természettudomány felé nyitó történészként lehet jellemezni. Az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője, és az ELTE BTK Középkori Magyar Történeti Tanszék vezetője volt. A 17-18. századi magyar történelemmel foglalkozott , a Rákóczi kutatások emblematikus alakjának tekinthető. Főbb művei közé tartozik az Erdély története, mely egy három kötetes monográfiai munka, jelentek meg még művei historiográfia, mentalitástörténet, történeti ökológia témakörben.
Matematikai példaképek
Szabó Péter Gábor Péter Rózsától T. Sós Veráig – Néhány kiemelkedő női matematikusról és eredményeikről címmel tartott előadást. A matematika történetében kevés a híres női matematikus, ami mögött társadalmi okok húzódhatnak, mivel a nőknek később nyílt meg a lehetőség felsőfokú tanulmányt végezni. Az újkori matematika történetben fontos női tudósok között van Sophie Germain (1776-1831), Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja (1850-1891), Emmy Noether (1882-1935). Az Egyesült Államokban a fél évszázaddal ezelőtt alapított AWM (Association for Women in Mathematics= Nők a Matematikában Egyesület) egyesület célja a nők, lányok ösztönzése a matematika tanulásra. Modern kori női matematikus Abel-díjas vagy Fields-érmesek között Karen Uhlenbeck, Marjam Mirzáháni, Marina Szerhijivna Vjazovszka említhető.
Magyarországon Péter Rózsa volt az első női matematikus, aki akadémikus lett. Ő írta az első monográfiát a rekurzív függvényekről. A híres Játék a végtelennel című művét 14 nyelvre fordították le. T. Sós Vera (1930- 2023) szintén akadémikus magyar női matematikus volt. Kutatási területei közé tartozott a kombinatorika, számelmélet és gráfelmélet. Létezik egy Erdős- Rényi- Sós-féle barátságtétel mely az ő nevéhez is fűződik. Az elmélet azt írja le, hogyha egy véges gráfban bármely két pontnak pontosan egy közös szomszédja van, akkor van olyan pont, aminek az összes többi szomszédja. Tehát egy társaságban bármely két embernek pontosan egy közös barátja van akkor mindig van a társaságban egy olyan ember, akinek mindenki a barátja. A kutató elhunyásával az MTA Matematikai Osztályának jelenleg nincs sem rendes sem levelező női tagja, van három külső tagja, akik az Egyesült Államokban dolgoznak, mégpedig Tardos Éva, Csörnyei Marianna, Szendrei Ágnes.
Női kutatók helyzete ma
Toldy Andrea a Fiatal Kutatók Akadémiájának (továbbiakban: FKA) tagja, A női kutatók helyzete ma címmel tartott előadást. Az FKA fontos munkát végez a női kutatók érdekében, a szervezet fő célja, hogy hitelesen képviselje a fiatal kutatók érdekeit, és hozzájáruljon a magyar tudományos élet átláthatóbbá, befogadóbbá és versenyképesebbé tételéhez. Küldetésének több olyan pontja is van, ami a női kutatók helyzetét is segítheti, például támogatja a nőket és a kisgyermekes kutatókat. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban tudomány és technológia területén dolgozó 78,3 millió fő 52%-a nő, a női kutatók és mérnökök aránya 41%, míg Magyarországon a női kutatók és mérnökök aránya a legalacsonyabb 30,7% ami nem tekinthető Kelet-Európai sajátosságnak.
A She Figures az Európai Unió Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának kétévente megjelenő jelentése, mely 6 dimenzióban vizsgálja a női és férfi kutatók pályáját. Egy mérőszámot is létrehoztak, melyben az Európai Uniós tagállamok 60-88 pont között tendálnak, Magyarország 21. helyen áll 67,2 ponttal. 2013 és 2021 között Magyarországon nőtt a női PhD fokozattal rendelkezők aránya, ami az európai átlag körül mozog, a női kutatók aránya a felsőoktatásban, kormányzati szektorban, üzleti szektorban 5%-al alacsonyabb Magyarországon. mint Európai Unióban, illetve 2013 óta kormányzati szektorban csökkent is a nők aránya. A női kutatók aránya a hazai kutatóintézetek igazgatótanácsaiban 2014 és 2022 között növekedett 22%-ról 29%-ra, míg vezetők aránya csökkent 24%-ról 20 %-ra. Tehát a ranglétrán felfelé haladva megfigyelhető a nők arányának csökkenése, amit szivárgó vezetéknek, ragacsos padlónak vagy üvegplafon jelenségnek szoktak nevezni.
Felmerülhet a kérdés, miért is jelent problémát a női kutatók alulreprezentáltsága? Pozitív hatással bírna, ha több nő tudna hosszú távon a tudományos pályán maradni, mivel növekedne a tudományos kiválóságok száma, méltányosabb kutatási kultúra jöhetne létre. A női kutatók alulreprezentáltságainak okai között lehetnek társadalmi és kulturális okok, például a hagyományos nemi szerepek; lehetnek oktatási és képzési akadályok, munkahelyi és intézményi környezet, strukturális akadályok karrierben. A nők tudományos karrierjében még fontos hátráltató tényező a gyermeknevelés miatti publikációs hátrány. Megoldási javaslatok közé lehet sorolni a méltányosabb pályázati rendszereket. A Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) már van lehetőség a karrierszünet rögzítésére. Fontosak a dedikált pályázatok kisgyermekes kutatóknak, illetve gyermekfelügyelet szakmai programok alatt, amit az FKA alkalmazz. A nemek közötti egyenlőségi tervek (GEP) is elősegítik az esélyegyenlőségi helyzetek feltárását, elemzését, a nemi szempontok intézményi szintű beépítését.
Tudósnők
Végezetül Hay Diana a Nők a tudomány fellegvárában művet mutatta be. A könyv szerkezetileg tanulmányokat és életutakat is tartalmaz 191 női akadémikus és doktor lezárt életpályájáról, akik 2021-ig hunytak el. Felhasználtak forrásokat az Akadémiai Levéltárból: a Tudományos Minősítő Bizottság iratait, rokonok beszámolóit, nekrológokat, interjúkat, életút vallomásokat. Különböző tudományági képviselők életrajzai találhatóak meg, nyelv és irodalomtudományok, filozófia és történettudományok, agrártudományok, orvosi-, műszaki-, kémiai-, biológiai-, gazdasági- és jogtudományok, illetve föld és fizikai tudományágak területéről. Az első doktornők között Léderer Emma történészt és Radnót Magda szemorvost lehet említeni.
A rendezvény különböző és sokrétű előadásaival átfogó képet nyújtott a nők tudományos pályájának történelmi és jelenkori helyzetéről, valamint rámutatott a tudományos kutatókat ért strukturális és társadalmi kihívásokra.
[Képek forrása: MTA, Szigeti Tamás]
