ESS – Új módszertani irányok és kutatási lehetőségek
Időpont: 2026. február 12. csütörtök 13:00 – 14:30
Helyszín: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet tárgyaló
Helyszín: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet tárgyaló
Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. ; T. épület 0.25 tárgyaló
Online zoom link:
HAMAROSAN
HAMAROSAN
Az European Social Survey (ESS) 2002 óta szolgáltat kétévente megbízható, összehasonlítható adatokat a magyar és az európai társadalmak állapotáról. Az ESS a társadalomtudomány egyik legfontosabb, szabadon hozzáférhető adatforrása: világszerte mintegy 250 000, Magyarországon pedig közel 5000 kutató használja rendszeresen, így ez Európa egyik legnagyobb és legaktívabban használt társadalomtudományi infrastruktúrája.
Az elmúlt években a személyes lekérdezésre épülő survey‑módszerek nehézségei alapvető módszertani átalakulásokat indítottak el az ESS-ben. A jelenleg futó 12. adatfelvételi hullámban (rotating modul témái: migráció és welbeing) már részben, a 13. hullámtól pedig teljes egészében az új, önkitöltős adatfelvételi eljárás kerül alkalmazásra. Ez a váltás számos kutatás-módszertani dilemmát is felvet, különösen az idősorok és az országok közötti összehasonlíthatóság tekintetében.
Ezzel párhuzamosan az ESS létrehozott egy 12 országra kiterjedő, véletlen mintavételű survey panelt, amelyben eddig 8 adatfelvételi forduló zajlott le. Ezek többek között az Európai Unió fő céljainak (Green, Equal, Strong, Healthy, Digital) lakossági fogadtatását vizsgálják (Infa4NextGen projekt). Az adatok – csakúgy, mint az ESS minden más adatállománya – szabadon elérhetők, elemezhetők és publikálhatók. Az ESS emellett olyan új szolgáltatásokat is fejlesztett, mint az európai társadalomtudományi adatbázisok (Eurobarometer, European Quality of Life Survey, ESS, GGP, EVS, ISSP) harmonizált keresőfelülete, valamint egy korszerű, online elemző platform.
Jour Fixe előadásunk célja, hogy bemutassa a jelenleg futó R12 témáit, az új fejlesztéseket, az általuk kínált kutatási lehetőségeket, valamint az átalakuló survey‑módszertan dilemmáit. A TK-ban folyó kutatások nagy része ezekre az adatforrásokra is építhet, ezért szeretnénk közelebb hozni őket az intézet érdeklődő közönségéhez.

