Fáber Ágoston: Intimitás
„Hogyan éljünk együtt?” A mindennapok bölcseleti fogalmakban
Egyre kevésbé tudunk a közösben, közösségben gondolkodni. Társas viszonyaink sorvadnak és értelmüket vesztik. A válságok sorozatában a pandémia az, amely egyértelműen drámai hatással volt és van a fiatalok lelki és szellemi jólétére. A szorongás és a depresszió érthető módon meghatározóvá vált a fiatal generációk körében. Ennek a helyzetnek az oldása azonban – meggyőződésünk szerint – nem a pszichológia hatáskörébe tartozik elsődlegesen.
Egyre kevésbé tudunk a közösben, közösségben gondolkodni. Társas viszonyaink sorvadnak és értelmüket vesztik. A válságok sorozatában a pandémia az, amely egyértelműen drámai hatással volt és van a fiatalok lelki és szellemi jólétére. A szorongás és a depresszió érthető módon meghatározóvá vált a fiatal generációk körében. Ennek a helyzetnek az oldása azonban – meggyőződésünk szerint – nem a pszichológia hatáskörébe tartozik elsődlegesen.
Előadássorozatunk címét Roland Barthes inspirálta (Comment vivre ensemble), célja pedig az, hogy olyan ismert kifejezéseket és fogalmakat magyarázzunk meg közérthetően, de tudományos igénnyel, melyek társadalmi és kulturális életünk alapját képezik.
Megközelítésünk egyszerre törekszik a kiválasztott jelenségek feltárására, valamint a körülöttük sűrűsödő, olykor követhetetlennek tűnő beszédrendek érthetővé tételére. Ez azért
módfelett fontos, mert léthelyzetünk meghatározza cselekvési feltételeinket. Az előadássorozatunkban alkalmazott diskurzuselemzés lehetővé teszi azt, hogy kritikai szempontból közelítsünk tárgyunkhoz. Ez a kritikai megközelítés azért lényeges, hogy ne csak gondolkodásunknak, de gyakorlati tevékenységünknek is új keretet tudjunk adni. A különböző társadalomtudományok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a leghétköznapibbnak hitt jelenségeket, folyamatokat, a személyes és személyek közötti viszonyokat ne csak átélni, hanem értelmezni és alakítani legyünk képesek. A fogalmi tisztázás segíthet abban, hogy a fiatalok körében egyre gyakoribb apátiát és tehetetlenség érzését oldjuk, akár felkelthessük az aktivitás, a részvétel és a felelősségvállalás szándékát. Legfontosabb célunknak azt tekintjük, hogy a társadalomtudományos és művészeti törekvések komoly szerepet játsszanak a mai magyar társadalom szemléleti megújulásában.
Megközelítésünk egyszerre törekszik a kiválasztott jelenségek feltárására, valamint a körülöttük sűrűsödő, olykor követhetetlennek tűnő beszédrendek érthetővé tételére. Ez azért
módfelett fontos, mert léthelyzetünk meghatározza cselekvési feltételeinket. Az előadássorozatunkban alkalmazott diskurzuselemzés lehetővé teszi azt, hogy kritikai szempontból közelítsünk tárgyunkhoz. Ez a kritikai megközelítés azért lényeges, hogy ne csak gondolkodásunknak, de gyakorlati tevékenységünknek is új keretet tudjunk adni. A különböző társadalomtudományok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a leghétköznapibbnak hitt jelenségeket, folyamatokat, a személyes és személyek közötti viszonyokat ne csak átélni, hanem értelmezni és alakítani legyünk képesek. A fogalmi tisztázás segíthet abban, hogy a fiatalok körében egyre gyakoribb apátiát és tehetetlenség érzését oldjuk, akár felkelthessük az aktivitás, a részvétel és a felelősségvállalás szándékát. Legfontosabb célunknak azt tekintjük, hogy a társadalomtudományos és művészeti törekvések komoly szerepet játsszanak a mai magyar társadalom szemléleti megújulásában.
Az előadássorozat szervezője a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti Karának Elméleti Intézete.