Konferencia a Politikatörténeti Intézet és a CEU Demokrácia Intézet szervezésében. A részvétel regisztrációhoz kötött. Kérjük, ezen a linken regisztráljon.

A soft power (puha hatalom) meglehetősen tágan értelmezhető fogalom. Joseph Nye számára azt jelenti, hogy „egy ország sikeresen veszi rá a többi országot, hogy azt akarják, amit ő akar”. Ennek megfelelően leggyakrabban a világ amerikanizációjának kulturális és fogyasztási jelenségei jutnak róla az eszünkbe: a hollywoodi filmre, az utóbbi révén is közvetített nőideálra, az 1958-as moszkvai Amerikai-kiállításon is felszolgált – s 1968-tól Magyarországon is palackozott – kólára, illetve az ott bemutatott modern konyhai gépekre, IBM-számítógépekre gondolunk, vagy akár a John F. Kennedy által 1961-ben létrehozott segélyalapra, az USAID-ra. De – többek közt David Ellwood, illetve Victoria de Grazia nyomán – a soft power részének tekintjük azt is, amikor egyes országok tipikus gyakorlatait átveszik mások, például vállalati menedzsmentben, termelésszervezésben, marketingben, vagy a kiskereskedelmi gyakorlatban. A Tervhivatal megszervezése, a gazdasági reform vagy éppen az amerikai nagyáruház is lehet a soft power része.

A soft power jelentősége a Szovjetunió és a szovjet blokk országai számára is megnőtt az enyhülés időszakában, vagyis 1953 után. Már csak azért is, mert a békés egymás mellett élés szakaszában a küzdelem hangsúlyai áttevődtek a gazdasági és ideológiai területre. Ugyanakkor a szocialista országok megosztottsága miatt a soft power „táboron” belül is szerepet kapott.

A Politikatörténeti Intézet és a CEU Demokrácia Intézete által szervezett konferencia azt tekinti át, milyen területeken rendelkeztek ténylegesen vagy potenciálisan a szovjet blokk országai a fent említett „soft powerrel”, és miképp igyekeztek felhasználni azt a két világrendszer gazdasági és ideológiai küzdelmeiben Nyugaton, illetve a Globális Délen.

PROGRAM

Ideológia, gazdaság, tudomány

9:30-11:00

• Soft power termék-e az ideológia? Ki lazít fel kit? (Ideológiák és praxisok) – Kalmár Melinda
• Soft power a kereskedelempolitikában? Magyarország és az Európai Közösségek az 1980-as években – Germuska Pál
• A fogyasztói szocializmus ideológiai alapjai – Feitl István
• Vita

Kávészünet

11:10–12:30

• A „Komplex Program”: a tudományos-műszaki fejlesztések további szovjetizálása, vagy a nyugati soft power ellensúlyozása? – Horváth Jákob
• Tudományos barátunk, Észak-Korea – életképek az MTA és az észak-koreai tudományosság kapcsolatának történetéből – Baráth Katalin
• A csehszlovák soft power elemei – Krajcsír Lukács
• Vita

12:30-13:30 Ebédszünet

Kultúra és érintkezés

13:30-14:30

• Lágy palacsinták, gyümölcsös húsok, pilzeni sör. Szocialista nemzeti konyhák a világban (online) – Egry Gábor
• A magyar zeneoktatás mint soft power brand: A Kodály-módszer nemzetköziesítése az 1960-as években – László Szabolcs
• A csodálatos szépség művészete. Magyar szocialista művészet a Globális Délen – Kácsor Adrienn

Kávészünet

14:40-16:00

• Magyarország és a szovjet blokk a világ színe előtt 1958-ban – Takács Róbert
• A magyar futball „tudásexportja” a Kádár-korszakban – Kiss László
• Kérdések, vita (délutáni blokk egyben), zárszó