Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás. A magyar társadalom a 2020-as évek elején – Könyvbemutató

Fotó a könyvbemutató résztvevőiről


A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete bemutatta legújabb kiadványát, az Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás. A magyar társadalom a 2020-as évek elején című kétkötetes művet. A rendezvény nyitóbeszédét Megyesi Boldizsár, a Szociológiai Intézet megbízott igazgatója tartotta, majd Boda Zsolt, a HUN-REN főigazgatója is köszöntötte a résztvevőket.

A könyvbemutató két részből állt, a kötetekhez igazodva. Az első órában az első kötetről folyt a beszélgetés, amelyet Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus, a Jelen főszerkesztője moderált. A beszélgetés résztvevői között volt Kovách Imre, a kötet szerkesztője és több tanulmány szerzője, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, valamint Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense, a HUN-REN TK PTI külső munkatársa, és Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola vezetője, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke.

Megyesi Boldizsár felidézte, hogy a Szociológiai Intézet korábban már kiadott több, Kovách Imre által szerkesztett kötetet, amelyeket a most megjelent mű előzményének tekinthetünk. Ezek a Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban (2017), Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban (2020), és Mobilitás és integráció a magyar társadalomban (2020) szintén helyet kaptak a bemutató asztalon.

A beszélgetés főbb pontjai

Lakner Zoltán első kérdése arra irányult, hogy a résztvevők foglalják össze a megjelent kötet fontosságát és lényegét.

Kovách Imre kiemelte, hogy a tanulmánykötetek célja az egyenlőtlenségek kutatásának megújítása és provokatív megállapítások megfogalmazása. Véleménye szerint a társadalmi egyenlőtlenség klasszikus fogalmai elavultak, így már a 2017-es kötetben megkezdődött a kérdéskör újraértelmezése. A most megjelent mű összegzi az eddigi tudást, illetve a társadalom működését leíró új megközelítést alkalmaznak: az osztályalapú szemlélet helyett integrációs csoportokat alkottak, mely megjelenik az első tanulmányban. A tanulmányban három fontos megközelítést alkalmaznak: egy új társadalmi egyenlőtlenségi modellt állítanak fel, inercia rendszert alkalmaznak és az integrációs rétegződést is szemlézik, illetve megalkottak egy új indexet, mely a polgárosodást méri: ez alapján a magyar társadalmat pedig 6 osztatúként definiálják.

A kötet egyik kulcsfontosságú tanulmánya Czibere Ibolya és Huszti Éva: A dolgozó szegények című munkája, aminek kapcsán Kovách Imre megjegyezte, hogy alsó egyharmadról beszélni tévedés. A jelen politikai rendszer megértésében pedig Gerő Márton és Szabó Andrea: A politikai integrációs mechanizmusok című tanulmánya nyújt segítséget, amely az elit és a mélyszegénység közötti teljes társadalmi keresztmetszet integrációs szerepeit elemzi.

Csizmadia Ervin a kötet komplexitását hangsúlyozta: a tanulmányok a hatalomtól az egyénig terjedő spektrumot ölelik fel, és nem csupán a jelenkori helyzetet írják le, hanem történeti folyamatokat is bemutatnak, visszanyúlva akár a Kádár-korszakig. Nagy Beáta szerint a kötet falsúlyos, az oktatásban is jól alkalmazható szakirodalmat biztosít. Kiemelte még az integráció és dezintegráció kérdéskör fontosságát, illetve a kötet üzenetét melyre választ kaphatunk a tanulmányok révén, hogy a politika, hogyan gyarmatosítja az életünket.

A politika és a polgárosodás kérdése

A beszélgetés során felmerült a kérdés: ha a lakosság ennyire kevéssé polgárosodott, akkor mi tartja egyben a magyar társadalmat?

Kovách Imre a válaszában megemlítette Gerő Márton és Szabó Andrea tanulmányát, mely jól feltérképezi a magyar társadalom politikai integráltságát, véleménye szerint a politikai élet az embereket pacifikálja és neutralizálja. Hozzátette, hogy a középosztályt háromfelé lehet tagolni, van egy erős alsó középosztály, egy gyenge középső és egy szintén gyenge felső középosztályi réteg, mely állapot már magában sokat elmond a mai magyar középosztályról. Csizmadia Ervin pedig az egyik jelentős újításként említette a polgárosodási indexet, amely a társadalmi rétegződés új szempontú megközelítését kínálja. A polgárosodási index szerint a polgárosodás főbb tulajdonságai közé tartozik az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség. Nagy Beáta válaszában a posztszocialista hagyományról beszélt és fejtegette miért is használják a kötet szerzői a polgárosodás fogalmát, ha a magyar társadalomban ez a réteg csupán 5%-ot tesz ki. Ennek magyarázata az lehet, hogy nem a klasszikus értelemben vett fogalmat társítják a polgárosodással, illetve kitért arra is, hogy a képzettség kevésbé meghatározó szempont a rétegek megállapításánál, mivel a diplomás értelmiséginek mondható réteg is inkább lefelé mobil.

A beszélgetés egyik központi témája volt a politika társadalmi szerepe. Nagy Beáta a politikai polarizáció kérdését emelte ki, valamint azt, hogy a „mi és ők” dichotómia mennyire meghatározza a közéletet. Felvetette, hogy érdekes lenne a magyar társadalmat a környező országokéval összehasonlítani.

Kovách Imre szerint a politikának vissza kellene lépnie a társadalom formálásából, mert a magyar társadalom elég érett ahhoz, hogy a polgárosodás önállóan végbemenjen. Csizmadia Ervin viszont ezzel szemben úgy véli, hogy a társadalom önálló polgárosodásra nem feltétlenül képes. Kristóf Luca tanulmánya szerint pedig az elit szerepe sem elhanyagolható ebben a folyamatban.

A kutatások folytatására is kitértek: Kovách Imre és kutatócsoportja a jövőben tovább elemzi az integráció és egyenlőtlenség kérdéskörét, és 2025-ben, a választások előtt fél évvel új felmérést is terveznek. Nagy Beáta szerint a történeti szemlélet elmélyítése és a nemzetközi összehasonlítás szintén kulcsfontosságú lehet a további vizsgálatok során. Csizmadia Ervin javasolta, hogy a jövőbeni kutatásokat időben közelebb hozzák a publikálásuk időszakához.

A második kötet bemutatása

Fotó a könyvbemutató szereplőiről

A rendezvény második órájában a második kötet került a középpontba. A beszélgetést Szabó Attila, a TASZ Jogsegélyszolgálat koordinátora moderálta. A szerzők közül Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatója és tudományos főmunkatársa képviselte, beszélgetőpartnerei pedig Virág Tünde, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete tudományos főmunkatársa és Valuch Tibor, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora, EKKE Történelemtudományi Intézet, egyetemi tanár voltak.

Szabó Andrea az integráció és dezintegráció párhuzamával kezdte mondandóját, kitérve a rendszerváltás veszteseire. Rámutatott, hogy a politikusok a 2010-es évekre felismerték, hogy a választás során azon csoportok szavazatát kell megnyerni, akiknek a részvételi aránya magas.

Virág Tünde szerint a helyi társadalmi értékek és a lokális események segíthetik a társadalom egyben tartását. Valuch Tibor a ’90-es évek paternalista integrációs törekvéseiről ejtett szót és az ennek következtében megváltozott magyar társadalom térszerkezetéről, mely változás mutatja, hogy hosszú távon valóban hatásos volt az integrációs folyamat, az alkalmazott metódus pedig a védelem ígérete, mint például a nemzet vagy a kisember megvédésének doktrínája.

A beszélgetés során szó esett Kovai Cecília és Pulay Gergely tanulmányáról is, amely a kliensi viszonyok és a klientalizmus működését vizsgálja, mely egy kölcsönös függőségen alapuló viszony rendszert térképez fel. A kisebbségek helyzetét illetően felmerült, hogy a CSOK program magasabb társadalmi státuszba emelheti a roma származásúakat, ami új társadalmi kihívásokat vet fel.

Szabó Andrea kifejtette, hogy a társadalmi integráció egyik legnagyobb kihívása az, hogy a polarizáltság és a politikai lojalitás által meghatározott struktúrák mennyiben akadályozzák a szolidaritás erősödését. A hatalom szerepe nem csupán a polarizáció fenntartásában, hanem annak fokozásában is megnyilvánul, ami tovább mélyíti az egyes csoportok közötti szakadékokat. Az elitcserék és a lojalitásra épülő hatalmi viszonyok pedig azt vetik fel, hogy a társadalmi mobilitás és az integráció lehetőségei mennyire korlátozottak a jelenlegi struktúrában.

Végezetül a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a társadalmi integráció és egyenlőtlenségek kérdésköre további kutatásokat igényel, különös tekintettel a nemzetközi összehasonlításokra és a történeti perspektívák bővítésére.

A könyvbemutató során a résztvevők átfogó képet adtak a magyar társadalom szerkezetéről, az egyenlőtlenségek és az integráció kérdéseiről, valamint a polgárosodás folyamatáról. A beszélgetések rámutattak arra, hogy ezek a témák nemcsak tudományos szempontból relevánsak, hanem a társadalmi és politikai diskurzus szerves részét is képezik. A bemutató így nem csupán egy könyvsorozat ismertetése volt, hanem egy szélesebb társadalmi párbeszéd része, amely a jövőbeni kutatások irányát is kijelölheti.

A kötet megvásárolható a Penna könyvesboltban.

Szabó Attila cikke az első kötetről és a második kötetről.

A kötet hamarosan a könyvtárunk állományában is elérhető lesz.

Fotók forrása: FSZEK

További posztok a kategóriában

„Senki nem érti, senki nem érzi”

„Senki nem érti, senki nem érzi”

Pop a zenében, pop a politikában, popzene és populizmus – tejtestvérek. Mindkettő „az emberekből” él, nélkülük mindkettő „pupilla üres foglalatban”, „tollpihék az üres ólban”: van is ilyen meg nincs is, üres is meg nem is.

Reflexivitás à la Bourdieu

Reflexivitás à la Bourdieu

Pierre Bourdieu a reflexivitást sajátos módon fogja föl és műveli, azt a szociológia mint empirikus tudomány elengedhetetlen velejárójának tekinti. Madara nem Minerva, röptét alkonyatkor megkezdő baglya, hanem a vakmerő nappali csúcsragadozó, a héja.

Kibújástilalom

Kibújástilalom

Mi a kritika? Miért és hogyan csináljuk? Három egyszerű kérdés, ám válaszolni rájuk nem könnyű. Már csak azért sem, mert egy magára valamit is adó kritika, kivált, ha radikális és totális, nem bújhat ki a kritika alól: művelője nem isten földije.