A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete bemutatta legújabb kiadványát, az Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás. A magyar társadalom a 2020-as évek elején című kétkötetes művet. A rendezvény nyitóbeszédét Megyesi Boldizsár, a Szociológiai Intézet megbízott igazgatója tartotta, majd Boda Zsolt, a HUN-REN főigazgatója is köszöntötte a résztvevőket.
A könyvbemutató két részből állt, a kötetekhez igazodva. Az első órában az első kötetről folyt a beszélgetés, amelyet Lakner Zoltán politológus, szociálpolitikus, a Jelen főszerkesztője moderált. A beszélgetés résztvevői között volt Kovách Imre, a kötet szerkesztője és több tanulmány szerzője, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, valamint Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense, a HUN-REN TK PTI külső munkatársa, és Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola vezetője, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke.
Megyesi Boldizsár felidézte, hogy a Szociológiai Intézet korábban már kiadott több, Kovách Imre által szerkesztett kötetet, amelyeket a most megjelent mű előzményének tekinthetünk. Ezek a Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban (2017), Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban (2020), és Mobilitás és integráció a magyar társadalomban (2020) szintén helyet kaptak a bemutató asztalon.
A beszélgetés főbb pontjai
Lakner Zoltán első kérdése arra irányult, hogy a résztvevők foglalják össze a megjelent kötet fontosságát és lényegét.
Kovách Imre kiemelte, hogy a tanulmánykötetek célja az egyenlőtlenségek kutatásának megújítása és provokatív megállapítások megfogalmazása. Véleménye szerint a társadalmi egyenlőtlenség klasszikus fogalmai elavultak, így már a 2017-es kötetben megkezdődött a kérdéskör újraértelmezése. A most megjelent mű összegzi az eddigi tudást, illetve a társadalom működését leíró új megközelítést alkalmaznak: az osztályalapú szemlélet helyett integrációs csoportokat alkottak, mely megjelenik az első tanulmányban. A tanulmányban három fontos megközelítést alkalmaznak: egy új társadalmi egyenlőtlenségi modellt állítanak fel, inercia rendszert alkalmaznak és az integrációs rétegződést is szemlézik, illetve megalkottak egy új indexet, mely a polgárosodást méri: ez alapján a magyar társadalmat pedig 6 osztatúként definiálják.
A kötet egyik kulcsfontosságú tanulmánya Czibere Ibolya és Huszti Éva: A dolgozó szegények című munkája, aminek kapcsán Kovách Imre megjegyezte, hogy alsó egyharmadról beszélni tévedés. A jelen politikai rendszer megértésében pedig Gerő Márton és Szabó Andrea: A politikai integrációs mechanizmusok című tanulmánya nyújt segítséget, amely az elit és a mélyszegénység közötti teljes társadalmi keresztmetszet integrációs szerepeit elemzi.
Csizmadia Ervin a kötet komplexitását hangsúlyozta: a tanulmányok a hatalomtól az egyénig terjedő spektrumot ölelik fel, és nem csupán a jelenkori helyzetet írják le, hanem történeti folyamatokat is bemutatnak, visszanyúlva akár a Kádár-korszakig. Nagy Beáta szerint a kötet falsúlyos, az oktatásban is jól alkalmazható szakirodalmat biztosít. Kiemelte még az integráció és dezintegráció kérdéskör fontosságát, illetve a kötet üzenetét melyre választ kaphatunk a tanulmányok révén, hogy a politika, hogyan gyarmatosítja az életünket.
A politika és a polgárosodás kérdése
A beszélgetés során felmerült a kérdés: ha a lakosság ennyire kevéssé polgárosodott, akkor mi tartja egyben a magyar társadalmat?
Kovách Imre a válaszában megemlítette Gerő Márton és Szabó Andrea tanulmányát, mely jól feltérképezi a magyar társadalom politikai integráltságát, véleménye szerint a politikai élet az embereket pacifikálja és neutralizálja. Hozzátette, hogy a középosztályt háromfelé lehet tagolni, van egy erős alsó középosztály, egy gyenge középső és egy szintén gyenge felső középosztályi réteg, mely állapot már magában sokat elmond a mai magyar középosztályról. Csizmadia Ervin pedig az egyik jelentős újításként említette a polgárosodási indexet, amely a társadalmi rétegződés új szempontú megközelítését kínálja. A polgárosodási index szerint a polgárosodás főbb tulajdonságai közé tartozik az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség. Nagy Beáta válaszában a posztszocialista hagyományról beszélt és fejtegette miért is használják a kötet szerzői a polgárosodás fogalmát, ha a magyar társadalomban ez a réteg csupán 5%-ot tesz ki. Ennek magyarázata az lehet, hogy nem a klasszikus értelemben vett fogalmat társítják a polgárosodással, illetve kitért arra is, hogy a képzettség kevésbé meghatározó szempont a rétegek megállapításánál, mivel a diplomás értelmiséginek mondható réteg is inkább lefelé mobil.
A beszélgetés egyik központi témája volt a politika társadalmi szerepe. Nagy Beáta a politikai polarizáció kérdését emelte ki, valamint azt, hogy a „mi és ők” dichotómia mennyire meghatározza a közéletet. Felvetette, hogy érdekes lenne a magyar társadalmat a környező országokéval összehasonlítani.
Kovách Imre szerint a politikának vissza kellene lépnie a társadalom formálásából, mert a magyar társadalom elég érett ahhoz, hogy a polgárosodás önállóan végbemenjen. Csizmadia Ervin viszont ezzel szemben úgy véli, hogy a társadalom önálló polgárosodásra nem feltétlenül képes. Kristóf Luca tanulmánya szerint pedig az elit szerepe sem elhanyagolható ebben a folyamatban.
A kutatások folytatására is kitértek: Kovách Imre és kutatócsoportja a jövőben tovább elemzi az integráció és egyenlőtlenség kérdéskörét, és 2025-ben, a választások előtt fél évvel új felmérést is terveznek. Nagy Beáta szerint a történeti szemlélet elmélyítése és a nemzetközi összehasonlítás szintén kulcsfontosságú lehet a további vizsgálatok során. Csizmadia Ervin javasolta, hogy a jövőbeni kutatásokat időben közelebb hozzák a publikálásuk időszakához.
A második kötet bemutatása

A rendezvény második órájában a második kötet került a középpontba. A beszélgetést Szabó Attila, a TASZ Jogsegélyszolgálat koordinátora moderálta. A szerzők közül Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatója és tudományos főmunkatársa képviselte, beszélgetőpartnerei pedig Virág Tünde, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete tudományos főmunkatársa és Valuch Tibor, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora, EKKE Történelemtudományi Intézet, egyetemi tanár voltak.
Szabó Andrea az integráció és dezintegráció párhuzamával kezdte mondandóját, kitérve a rendszerváltás veszteseire. Rámutatott, hogy a politikusok a 2010-es évekre felismerték, hogy a választás során azon csoportok szavazatát kell megnyerni, akiknek a részvételi aránya magas.
Virág Tünde szerint a helyi társadalmi értékek és a lokális események segíthetik a társadalom egyben tartását. Valuch Tibor a ’90-es évek paternalista integrációs törekvéseiről ejtett szót és az ennek következtében megváltozott magyar társadalom térszerkezetéről, mely változás mutatja, hogy hosszú távon valóban hatásos volt az integrációs folyamat, az alkalmazott metódus pedig a védelem ígérete, mint például a nemzet vagy a kisember megvédésének doktrínája.
A beszélgetés során szó esett Kovai Cecília és Pulay Gergely tanulmányáról is, amely a kliensi viszonyok és a klientalizmus működését vizsgálja, mely egy kölcsönös függőségen alapuló viszony rendszert térképez fel. A kisebbségek helyzetét illetően felmerült, hogy a CSOK program magasabb társadalmi státuszba emelheti a roma származásúakat, ami új társadalmi kihívásokat vet fel.
Szabó Andrea kifejtette, hogy a társadalmi integráció egyik legnagyobb kihívása az, hogy a polarizáltság és a politikai lojalitás által meghatározott struktúrák mennyiben akadályozzák a szolidaritás erősödését. A hatalom szerepe nem csupán a polarizáció fenntartásában, hanem annak fokozásában is megnyilvánul, ami tovább mélyíti az egyes csoportok közötti szakadékokat. Az elitcserék és a lojalitásra épülő hatalmi viszonyok pedig azt vetik fel, hogy a társadalmi mobilitás és az integráció lehetőségei mennyire korlátozottak a jelenlegi struktúrában.
Végezetül a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a társadalmi integráció és egyenlőtlenségek kérdésköre további kutatásokat igényel, különös tekintettel a nemzetközi összehasonlításokra és a történeti perspektívák bővítésére.
A könyvbemutató során a résztvevők átfogó képet adtak a magyar társadalom szerkezetéről, az egyenlőtlenségek és az integráció kérdéseiről, valamint a polgárosodás folyamatáról. A beszélgetések rámutattak arra, hogy ezek a témák nemcsak tudományos szempontból relevánsak, hanem a társadalmi és politikai diskurzus szerves részét is képezik. A bemutató így nem csupán egy könyvsorozat ismertetése volt, hanem egy szélesebb társadalmi párbeszéd része, amely a jövőbeni kutatások irányát is kijelölheti.
A kötet megvásárolható a Penna könyvesboltban.
Szabó Attila cikke az első kötetről és a második kötetről.
A kötet hamarosan a könyvtárunk állományában is elérhető lesz.
Fotók forrása: FSZEK