A digitális vallás nemcsak a vallásgyakorlás új színhelyeit teremti meg és eszköztárát újítja meg, de átalakítja fogalmainkat is arról, hogy mit jelent vallást gyakorolni és vallásosnak lenni.
Tweetel a római pápa (@Pontifex / Ferenc pápa Twitter-üzenetei), tweetel a Dalai Láma (@DalaiLama), tweetelnek lelkipásztorok, rabbik, muszlim és más vallási vezetők. Élő 24 órás streamelést láthatunk Jeruzsálemből, Mekkából vagy éppen Lourdes-ból. Heidi A. Cambell által szerkesztett Digital Religion: Understanding Religious Practice in New Media Worlds című könyvet ajánljuk.
Közben az egyházak vagy vallási hátterű cégek különféle alkalmazásokat fejlesztenek-kínálnak a vallásgyakorlók számára. Van gyónási applikáció a katolikusoknak, amely virtuális lelkiismeretként emlékezteti a hívőt, itt az ideje színt vallani bűneiről, s ezt a tízparancsolatra épülő menürendszerben navigálva meg is tehetik. Van okos rózsafüzér hozzá letölthető alkalmazással, amely személyre szabottan kínálja a napi imádságokat és tanításokat, s nemcsak azt figyeli, eleget imádkozott-e isten juha, de lépésszámlálóval azt is, hogy elegendőt mozgott-e. Van Mekkát iránytűvel mutató applikáció az iszlám hívőknek, és van a szombat beköszöntét és elmúltát jelző az izraelitáknak. Van az iszlám hívei számára kifejlesztett Scan Halal, amely az ételeket elemzi ki, ellenőrzi, hogy azok megfelelnek-e a vallási előírásoknak.
A két csokorba szedett példák sorát folytathatnánk, de ennyi is elég, hogy lássuk: kétféle jelenségről van szó. A példák első csokra azt illusztrálja, hogy a történelmi egyházak, minként más egyházak, vallási szervezetek, közösségek vagy csoportok is, használják a digitális médiumokat arra, hogy megjelenítsék magukat, közvetítsék üzenetüket, szervezzék, építsék, gondozzák a közösségüket. A példák második csokra viszont azt illusztrálja, hogy a digitális médiumok egyben a vallásgyakorlás helyei és színhelyei is lettek.
A digitális vallás fogalma ezt az új jelenséget jelöli, kutatása pedig annak megragadására irányul, hogy
a digitális médiumok hogyan formálják, alakítják át vagy változtatják meg a vallásos gyakorlatokat, és milyen hatása van ennek a vallási intézményekre és a vallási-spirituális életre.
Léteznek más, korábban kitalált fogalmak is, amelyek szintén a vallás és a digitális médiumok kapcsolatát, azon belül az online vallásgyakorlás jelenségét voltak hivatottak megragadni, de a digitális vallás fogalma valami újat hot. Hogy lássuk, mi ez az új, tegyünk egy kis fogalomtörténeti kitérőt azt illetően, hogy miként ragadták meg a korábbi fogalmak a digitális médiumok és a vallás kapcsolatát.
- Kibervallás (1990-es évek). E fogalom azt ragadja meg, hogy a vallási gyakorlatokat és közösségeket a kibertérbe helyezik, viszik át, egyfajta új és virtuális valóságot teremtve. Azon túl, hogy a „kibervallás” egy utópikus vagy disztópikus jövőképet sugallt: a vallási gyakorlatok megszabadulnak a hagyományos kötöttségeiktől és mintáiktól, a fő probléma vele az, hogy egymástól olyan különböző jelenségre is használták, melyek nem vehetők „egy kalap alá”. Azt is ezzel a fogalommal jelölték, hogy offline vallási szervezetek vagy csoportok aktivitása a kibertérben jelenik meg és zajlik; meg azt is, hogy létrejönnek olyan vallási szervezetek vagy csoportok, amelyek csak a kibertérben léteznek, valamint azt is, hogy digitális technológiák által inspirált vallási gyakorlatok és eszmék jelennek meg.
- Online vallás (2000-es évek). E fogalom bevezetésének célja az volt, hogy megkülönböztessék a kibertérben (online) létrejövő vallási gyakorlatokat, közösségeket és az internetet (offline) létező egyházak általi használatát. Az „online vallás” arra mutatott rá, hogy az internet fluid és flexibilis természete lehetővé teszi a vallásosság új formáinak kialakulását és az élő, eleven vallásgyakorlást. Egyúttal azt sugallta: az internetnek köszönhetően megvan a lehetőség arra, hogy vallási szervezetek és közösségek kikerüljék a legitimáció hagyományos mechanizmusait vagy a hagyományos autoritásokat, és hogy túllépjenek a térbeli-földrajzi korlátokon.
- Digitális vallás (2010-es évek). E fogalom nem egyszerűen a vallás digitalizálódására reflektál, nemcsak azt hivatott megragadni, hogy a digitális médiumok ösztönözték-késztették a vallási szervezeteket, csoportokat és vallásgyakorlókat, hogy használják ezeket a médiumokat, hanem azt is, hogy a digitális médiumok alakítják-formálják a vallási gyakorlatokat és a vallással kapcsolatos elképzeléseket. A digitális vallás tehát az a vallás, amely új módon, éspedig a digitális médiákon keresztül és által konstituálódik, és amelyben az online és offline vallás keveredik egymással: egyfelől a vallások törekednek magukévá tenni, használatba venni, megmunkálni, saját képükre formálni a digitális technológiát és kultúrát, másfelől a digitális technológia és kultúra alakítja át a vallási gyakorlatokat és elképzeléseket, valamint a vallási-spirituális életet.
A „digitális vallás” azonban nem csupán egy fogalom, hanem egy interdiszciplináris kutatási projekt is, melynek fókuszában ez áll: az internet és más digitális médiumok hogyan formálják a vallási közösségeket és gyakorlatokat, illetve fordítva. E projekt a társadalmi gyakorlatok és az új médiumok kapcsolatának, egymásra hatásának vizsgálati projektjébe ágyazódik, egyben az internet-, a média-, a vallás- és a kultúrakutatás találkozási pontja is. A Digital Religion: Understanding Religious Practice in New Media Worlds című könyvünk tanulmányai erről az interdiszciplináris kutatási projektről adnak egy átfogó és részletgazdag képet.
Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznunk, hogy mire jutnak kötetünk tanulmányai, akkor azt mondanánk: megmutatják, hogy
a digitális vallás nemcsak a vallási gyakorlatok új színhelyeit hozza létre és eszköztárát újítja meg, de átalakítja fogalmunkat is arról, hogy mit jelent vallást gyakorolni és vallásosnak lenni.
(A Digital Religion ugyan 2013-ban jelent meg, de a „vallás(ok) és digitális médiumok” témája iránt érdeklődők számára ma is megkerülhetetlen munka. Ha viszont valaki már benne van a témában, vagy csak „nagyon korszerű” akar lenni, annak ott a 2021-es, update-elt verzió.)
[Képek forrása: pixabay.com]
Ajánlott olvasmányok:
Az Oxford Handbooks Online „Digital Religion” szócikke
Campbell, Heidi A.: Playing with Religion in Digital Games. (Online könyvtárunkból letölthető.)
Howard, Robert Glenn: Digital Jesus. The Making of a New Christian Fundamentalist Community on the Internet. (Online könyvtárunkból letölthető.)
Santana, Richard W. – Erickson, Gregory: Religion and Popular Culture: Rescripting the Sacred. (Online könyvtárunkból letölthető.)
