A disputa három témát jár körül. Elsőként felveti a kérdést, vajon a globális intézmények – különösen az ENSZ – valóban megoldást kínálnak-e a globális dél strukturális problémáira, vagy inkább szimbolikus politikai szereplőkké váltak. Másodszor az UNICEF adományszervezési gyakorlatát vizsgálja: hogyan alakítja a szervezet a figyelmi és érzelmi erőforrások áramlását, és milyen hatalmi viszonyokat tart fenn vagy termel újra. Végül a globális NGO-k munkahelyi kultúrája kerül fókuszba – különös tekintettel a pszichoszociális jóllétre, a diverzitás gyakorlataira és a belső erőviszonyokra. A három téma összekapcsolása lehetőséget ad annak végiggondolására, hogy milyen ökológiák jönnek létre ezekben a rendszerekben – és ezek az ökológiák kiknek kedveznek, kiket zárnak ki, és milyen következményekkel járnak belül és kívül egyaránt.