Vidékről a fővárosba – osztályváltás és szégyen

Jelentősen meghatározza életünket, hogy hová születünk. Szerencsés esetben ugyanakkor a társadalmi viszonyokat részben mi magunk is alakíthatjuk. Ennek egyik példája az osztályváltás jelensége, aminek szinte mindig van valamekkora ára. Idegenül mozgunk az új társadalmi közegünkben, átmenetileg vagy tartósan eltávolodhatunk a családunktól, egykori barátainktól, attól a falutól vagy várostól, ahol felnőttünk, és nehezen találunk olyan embereket, akik valóban képesek átélni, átérezni mindazt, amin keresztülmentünk. Ezt a komplex, mindennapi életünket meghatározó jelenséget tervezzük körbejárni a szociológia, a pszichológia és a kortárs francia irodalom segítségével ezen az estén.

Beszélgetőtársak:
András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Fáber Ágoston szociológus, mű- és szakfordító, a Kék Egyenlőség pszichológiai és szociológiai podcast alapító szerkesztője, Édouard Louis műveinek magyarországi lektora.

Milyen ára vannak annak, amikor valaki a munkásosztályból kiemelkedve „értelmiségivé” válik? Lehet-e erről a kérdésről nem minősítően beszélni? Hiszen már a kérdés feltevése is azt sugallja, hogy a munkásosztály tagja nem „értelmiségi”. Mi történik akkor, amikor valaki Budapestre költözik tanulni vagy dolgozni, és közben társadalmi osztályt vált? Amikor a saját közegében megismert szokások, szabályok, társadalmi kódok az új közegben nem érvényesek. Amikor máshogy beszél, amikor nem olvasta azokat a bizonyos könyveket, amikor örökké kevésnek, de legalábbis kívülállónak kell éreznie magát. Sem ott nem érzi igazán otthon magát, ahonnan indult, sem pedig ott, ahová érkezett. Ugyanis a munkásosztályból jövő sokszor a saját közegében értelmiséginek, az értelmiségi közegben munkásnak számít.

A beszélgetésen Édouard Louis Akik megölték az apámat című művének részleteit fogjuk segítségül hívni a fentieken túl többek között olyan kérdések átbeszéléséhez, mint:
– Hogyan ragadható meg egyszerre szociológiai és a pszichológiai megközelítésben az osztályváltás?
– Az osztályváltó esetében miből táplálkozik a szégyen vagy a bűntudat gyakori érzése?
– Lehet-e úgy osztályt váltani, hogy az egyént ne hassa át a szégyen és a bűntudat?
– Hogyan válhat erőforrássá ez a nem könnyű létforma?

A könyv ismerete nem szükséges az eseményen való részvételhez.