A testfilozófia múltja és jelene konferencia
Az ELTE BTK Filozófia Intézete konferenciát rendez „A testfilozófia múltja és jelene” címmel.
A testfilozófia a legkülönfélébb filozófiatörténeti előzményekre tekint vissza, de fénykorát kétségkívül a huszadik századtól kezdve éli. Az újkorban minden bizonnyal a szenzualista hagyomány és Nietzsche filozófiája tette a legeredményesebb lépéseket a test fogalmának a lélek uralma alóli felszabadítása és a puszta tárgyi létezés köréből való kivonása irányába. Míg az előbbi főként a fenomenológiai hagyományban talált folytatásra, addig az utóbbi inkább a posztstrukturalistákat látta el új inspirációval. Mindkét irányzat azt az alapvető meglátást igyekezett a maga módján kifejteni, hogy az emberi test nem pusztán egy tárgy a sok közül, hanem a tapasztalat kialakulásának elengedhetetlen közege és feltétele. Ugyanakkor míg az előbbi a megélt tapasztalat reflexív elemzését tekintette megfelelő kiindulópontnak, addig az utóbbi sokkal inkább a testi létezésünk társadalmi, történeti, hatalmi konstitúciójának személytelen folyamataira fókuszált. A fenomenológia és a posztstrukturalizmus szűkebb keretein túl azután számtalan további területen bukkantak fel a test megközelítésének új irányvonalai a társadalom- és politikafilozófiától a feminista elméleteken vagy épp az esztétikán át az analitikus elmefilozófiáig és a kognitív tudományokig. Az utóbbiak esetében a test problémájának előtérbe kerülése azért is tekinthető fontos fejleménynek, mert az „embodied mind” így megszülető gondolatköre a filozófiai érdeklődés azon kevés területeinek egyike – talán a narratív identitás elméletén kívül az egyetlen –, amelyek az elmúlt évtizedekben tartalmas párbeszédre adtak alkalmat analitikus és kontinentális filozófia között.
A testfilozófia a legkülönfélébb filozófiatörténeti előzményekre tekint vissza, de fénykorát kétségkívül a huszadik századtól kezdve éli. Az újkorban minden bizonnyal a szenzualista hagyomány és Nietzsche filozófiája tette a legeredményesebb lépéseket a test fogalmának a lélek uralma alóli felszabadítása és a puszta tárgyi létezés köréből való kivonása irányába. Míg az előbbi főként a fenomenológiai hagyományban talált folytatásra, addig az utóbbi inkább a posztstrukturalistákat látta el új inspirációval. Mindkét irányzat azt az alapvető meglátást igyekezett a maga módján kifejteni, hogy az emberi test nem pusztán egy tárgy a sok közül, hanem a tapasztalat kialakulásának elengedhetetlen közege és feltétele. Ugyanakkor míg az előbbi a megélt tapasztalat reflexív elemzését tekintette megfelelő kiindulópontnak, addig az utóbbi sokkal inkább a testi létezésünk társadalmi, történeti, hatalmi konstitúciójának személytelen folyamataira fókuszált. A fenomenológia és a posztstrukturalizmus szűkebb keretein túl azután számtalan további területen bukkantak fel a test megközelítésének új irányvonalai a társadalom- és politikafilozófiától a feminista elméleteken vagy épp az esztétikán át az analitikus elmefilozófiáig és a kognitív tudományokig. Az utóbbiak esetében a test problémájának előtérbe kerülése azért is tekinthető fontos fejleménynek, mert az „embodied mind” így megszülető gondolatköre a filozófiai érdeklődés azon kevés területeinek egyike – talán a narratív identitás elméletén kívül az egyetlen –, amelyek az elmúlt évtizedekben tartalmas párbeszédre adtak alkalmat analitikus és kontinentális filozófia között.
A konferencia szervezői:
Ullmann Tamás és Schmal Dávid Flórián
Ullmann Tamás és Schmal Dávid Flórián
Program:
Csütörtök (május 28.)
————————————————————
A test mint interszubjektivitás és társadalmi lét
Szekcióelnök: Ullmann Tamás
9:00–9:30 – Sajó Sándor: A kettős passzivitás ontológiája
9:30–10:00 – Vermes Kata: Közösségi értelemképzés mozgásban, avagy a sensus communis újragondolása
10:00–10:30 – Berger Viktor – Zsinka Flóra: Testi és társadalmi aspektusok a(z) (im)mobilitási gyakorlatok elemzésében: elméleti perspektívák és módszertani lehetőségek
10:30–11:00 – Solymosi Máté A test mint a fegyelmezett termelés közege (Marx, Nietzsche, Deleule-Guéry)
————————————————————
Szünet
————————————————————
A test a keleti gondolkodásban
Szekcióelnök: Golden Dániel
11:15–11:45 – Szemerey Márton: A testfilozófia hajnala Japánban: a test helye Watsuji Tetsurō gondolkodásában
11:45–12:15 – Dúzs Miklós: „A Harcos Útja a harmónia létrehozása.”
12:15–12:45 – Horváth Lajos: Yasuo Yuasa testfenomenológiája – A fenomenális test transzkulturális megközelítése
————————————————————
Ebédszünet
————————————————————
Történeti perspektívák
Szekcióelnök: Horváth Lajos
14:00–14:30 – Székely László: Descartes igazsága és Palágyi Menyhért négyrétegű ontológiája
14:30–15:00 – Juhász Máté: A propriocepciótól a világ prózájáig. Jelentés és megtestesültség a képzelet spinozai elméletében
15:00–15:30 – Isztray Simon: „Csakis a nagy fájdalom a szellem végső felszabadítója.” Friedrich Nietzsche gondolkodása „a test vezérfonalán”
————————————————————
Szünet
————————————————————
Fenomenológia és ténytudományok
Szekcióelnök: Schmal Dávid Flórián
15:45–16:15 – Ullmann Tamás: Mi az, ami korábbi a test önérzékelésénél?
16:15–16:45 – Németh Péter: Összekötni azt, ami szétszakadt – Thomas Fuchs fenomenológiai pszichiátriája
16:45–17:15 – Őry Bálint: A biológiai és a fenomenológiai test érintkezésének mozgásai
————————————————————
Szünet
————————————————————
Az elme testi és testetlen aspektusai
Szekcióelnök: Solymosi Máté
17:30–18:00 – Losoncz Márk: A tiszta tudat mint testtapasztalat
18:00–18:30 – Kékesi Balázs: A mikrobiomtól az elméig és vissza
18:30–19:00 – Golden Dániel: Az elme beágyazottságának mértékei – embodied vagy embedded?
————————————————————
————————————————————
A test mint interszubjektivitás és társadalmi lét
Szekcióelnök: Ullmann Tamás
9:00–9:30 – Sajó Sándor: A kettős passzivitás ontológiája
9:30–10:00 – Vermes Kata: Közösségi értelemképzés mozgásban, avagy a sensus communis újragondolása
10:00–10:30 – Berger Viktor – Zsinka Flóra: Testi és társadalmi aspektusok a(z) (im)mobilitási gyakorlatok elemzésében: elméleti perspektívák és módszertani lehetőségek
10:30–11:00 – Solymosi Máté A test mint a fegyelmezett termelés közege (Marx, Nietzsche, Deleule-Guéry)
————————————————————
Szünet
————————————————————
A test a keleti gondolkodásban
Szekcióelnök: Golden Dániel
11:15–11:45 – Szemerey Márton: A testfilozófia hajnala Japánban: a test helye Watsuji Tetsurō gondolkodásában
11:45–12:15 – Dúzs Miklós: „A Harcos Útja a harmónia létrehozása.”
12:15–12:45 – Horváth Lajos: Yasuo Yuasa testfenomenológiája – A fenomenális test transzkulturális megközelítése
————————————————————
Ebédszünet
————————————————————
Történeti perspektívák
Szekcióelnök: Horváth Lajos
14:00–14:30 – Székely László: Descartes igazsága és Palágyi Menyhért négyrétegű ontológiája
14:30–15:00 – Juhász Máté: A propriocepciótól a világ prózájáig. Jelentés és megtestesültség a képzelet spinozai elméletében
15:00–15:30 – Isztray Simon: „Csakis a nagy fájdalom a szellem végső felszabadítója.” Friedrich Nietzsche gondolkodása „a test vezérfonalán”
————————————————————
Szünet
————————————————————
Fenomenológia és ténytudományok
Szekcióelnök: Schmal Dávid Flórián
15:45–16:15 – Ullmann Tamás: Mi az, ami korábbi a test önérzékelésénél?
16:15–16:45 – Németh Péter: Összekötni azt, ami szétszakadt – Thomas Fuchs fenomenológiai pszichiátriája
16:45–17:15 – Őry Bálint: A biológiai és a fenomenológiai test érintkezésének mozgásai
————————————————————
Szünet
————————————————————
Az elme testi és testetlen aspektusai
Szekcióelnök: Solymosi Máté
17:30–18:00 – Losoncz Márk: A tiszta tudat mint testtapasztalat
18:00–18:30 – Kékesi Balázs: A mikrobiomtól az elméig és vissza
18:30–19:00 – Golden Dániel: Az elme beágyazottságának mértékei – embodied vagy embedded?
————————————————————
Péntek (május 29.)
————————————————————
Merleau-Ponty testfilozófiája
Szekcióelnök: Deczki Sarolta
————————————————————
Merleau-Ponty testfilozófiája
Szekcióelnök: Deczki Sarolta
9:00–9:30 – Kondor Zsuzsa: Hús és logosz – Test mint értelemképző közeg Merleau-Ponty kései ontológiájában és az enaktivizmusban
9:30–10:00 – Nagy Imola: Testemlékezet és tudattalan
10:00–10:30 – Varga-Nagy Zsófia: „Rezgek, dobhártya vagyok”. Merleau-Ponty, Deleuze, Beckett, test
10:30–11:00 – Schmal Dávid Flórián: Explicit és implicit öntapintás Merleau-Pontynál
————————————————————
Szünet
————————————————————
Vad értelemképződések
Szekcióelnök: Vermes Katalin
11:15–11:45 – Szummer Csaba: Az álom architektonikája
11:45–12:15 – Váradi Róbert: Paradoxon a testi létezésként objektiválódott Lét homogenitásában: az arc mint szuperfenomén
12:15–12:45 – Deczki Sarolta: Az érzékiség világlása. A test és az érzékiség Nádas Péter műveiben
————————————————————
Ebédszünet
————————————————————
Túl a fenomenológián
Szekcióelnök: Csonka-van Reijswoud Liberta
14:00–14:30 – Popovics Zoltán: Mi nem a test? Hogyan ne értsük félre a testet
14:30–15:00 – Fitos Adrián: Nancy szíve
15:00–15:30 – Kiss Kata Dóra: A láthatatlan test: újmaterializmus és feminista tudománykritika a trauma tükrében
————————————————————
Szünet
————————————————————
A testfilozófia szenzualista gyökerei
Szekcióelnök: Juhász Máté
15:45–16:15 – Kovács Dániel: Condillac a saját test szerepéről az én artikulációjában
16:15–16:45 – Pavlovits Tamás: A modern testfilozófia eredete: Pascal és Maine de Biran
16:45–17:15 – Schmal Dániel: Testesültség és interoceptív testtapasztalat a 18–19. század fordulóján
————————————————————
Szünet
————————————————————
Animalitás
Szekcióelnök: Kiss Kata Dóra
17:30–18:00 – Horváth Péter: Féreg a szívben: a testi egzisztencia és animális lét
18:00–18:30 – Nemes László: Többfajú testfilozófia
18:30–19:00 – Csonka-van Reijswoud Liberta: Az állati test fogalmának antrozoológiai vizsgálata
9:30–10:00 – Nagy Imola: Testemlékezet és tudattalan
10:00–10:30 – Varga-Nagy Zsófia: „Rezgek, dobhártya vagyok”. Merleau-Ponty, Deleuze, Beckett, test
10:30–11:00 – Schmal Dávid Flórián: Explicit és implicit öntapintás Merleau-Pontynál
————————————————————
Szünet
————————————————————
Vad értelemképződések
Szekcióelnök: Vermes Katalin
11:15–11:45 – Szummer Csaba: Az álom architektonikája
11:45–12:15 – Váradi Róbert: Paradoxon a testi létezésként objektiválódott Lét homogenitásában: az arc mint szuperfenomén
12:15–12:45 – Deczki Sarolta: Az érzékiség világlása. A test és az érzékiség Nádas Péter műveiben
————————————————————
Ebédszünet
————————————————————
Túl a fenomenológián
Szekcióelnök: Csonka-van Reijswoud Liberta
14:00–14:30 – Popovics Zoltán: Mi nem a test? Hogyan ne értsük félre a testet
14:30–15:00 – Fitos Adrián: Nancy szíve
15:00–15:30 – Kiss Kata Dóra: A láthatatlan test: újmaterializmus és feminista tudománykritika a trauma tükrében
————————————————————
Szünet
————————————————————
A testfilozófia szenzualista gyökerei
Szekcióelnök: Juhász Máté
15:45–16:15 – Kovács Dániel: Condillac a saját test szerepéről az én artikulációjában
16:15–16:45 – Pavlovits Tamás: A modern testfilozófia eredete: Pascal és Maine de Biran
16:45–17:15 – Schmal Dániel: Testesültség és interoceptív testtapasztalat a 18–19. század fordulóján
————————————————————
Szünet
————————————————————
Animalitás
Szekcióelnök: Kiss Kata Dóra
17:30–18:00 – Horváth Péter: Féreg a szívben: a testi egzisztencia és animális lét
18:00–18:30 – Nemes László: Többfajú testfilozófia
18:30–19:00 – Csonka-van Reijswoud Liberta: Az állati test fogalmának antrozoológiai vizsgálata

