Almát a körtével – Műhelybeszélgetés a közvélemény-kutatások összehasonlíthatóságának lehetőségeiről és korlátairól
Az eseményen az ELTE Survey Methods Room Budapest kutatócsoportja a 2026. áprilisi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó közvéleménykutatási méréseket vizsgálja módszertani szempontból. A választási eredmények ismeretében egy műhelybeszélgetés keretében ismertetik előzetes eredményeiket, kérdésfelvetéseiket, valamint szakmai párbeszédre hívják az érdeklődőket.
Az eseményt Szabó Andrea (ELTE TK) nyitja meg, a zárógondolatokat Rudas Tamás (ELTE TáTK professor emeritus) fogalmazza meg. Az előadásokat a kutatócsoport résztvevő tagjai tartják: Szeitl Blanka, Biszák Otília, Domján Csenge, Fehér Ajsa Petra, Kertész Zalán, Temesszentandrási Kincső, Tóth Tamara
Az esemény Facebook oldala (regisztrációs információk)
Program
| 16:00 – 16:10 | Megnyitó – Szabó Andrea |
| 16:10 – 16:40 | A közvélemény-kutatások értelmezésének módszertani szempontjai |
| 16:40 – 17:10 | Egy mérés nem mérés: a poll of polls módszer |
| 17:10 – 17:40 | A mérések különbsége: különböző módszerekkel készült kutatások összevetése |
| 17:40 – 18:00 | Szünet |
| 18:00 – 18:50 | Diszkusszió |
| 18:50 – 19:00 | Záró gondolatok – Rudas Tamás |
Módszertani aspektusok
A közvéleménykutatások értelmezése és összehasonlíthatósága
Egy párt támogatottságának pontbecslése mögött rengeteg kutatói döntés és megvalósíthatósági kérdés is felmerül. A végeredményt befolyásolja az adatfelvétel módja, a kiválasztott mintavételi keret, a minta mérete, a kérdések megfogalmazása és a használt súlyozási eljárások.
Egy mérés nem mérés (poll of polls)
A poll of polls módszertan arra tesz kísérletet, hogy a különböző intézmények pártpreferencia becsléseit azok módszertani tulajdonságait figyelembe véve adjon becslést a támogatottságára. A kutatócsoport követte az elmúlt év kutatásait, és bemutatja az ezen alapuló első eredményeiket.
A mérések különbsége
A választásokat megelőzően a kutatócsoport egy kísérletet végzett és három módszertannal mérték ugyanazt. Bemutatják az ebből származó előzetes eredményeket, kitérnek a pártpreferencia-mérésre, és a válaszadók politikai attitűdjeire is.
