VÁRADI JÚLIA�kulturális újságíró beszélgetőtársai:

HÉDI FANNI
az Anne Frank Ház magyarországi oktatási programkoordinátora

KARSAI LÁSZLÓ
történész

MOLNÁR JUDIT
történész, a kötet szerkesztője

 A könyvbemutató helyszíne:
�CEU Auditórium A�(1051 Budapest, Nádor u. 15.)

A kötet a helyszínen korlátozott számban ingyen kapható.

„Kezdhetném azzal e sorokat, hogy egy kiállítás képeit foghatjuk a kezünkben kötet formában. De máris javítanom kell magam, mert ez a kötet nem csak a 2020. február 27-én a 2B Galériában megnyílt Csillag a házon, csillag a kabáton kiállítás fotóit, plakátjait, nyomtatványait, újságkivágatait, naplók, visszaemlékezések részleteit tartalmazza rövid történeti háttérbe ágyazva. Nem, ez a kötet nem kiállítási katalógus. Jóval több annál. Jalsovszky Kati (nem tudok olyan emberről, aki Katalinnak szólította volna) mintegy két évtizeden keresztül dolgozott a zsidókat megkülönböztető sárga csillag témáján. Sokszor elmondta, amit e kötetben is olvashatunk: »1944. április 5-étől Magyarországon közel 700 ezer ember ruházatán jelent meg a messziről virító hatágú sárga csillag. Csak kevesen tudták, hogy megjelölésük az első lépés az elpusztításukhoz vezető úton«, hiszen »a megjelöltek többségét – szinte az egész vidéki zsidóságot – alig néhány hét múlva gettóba zárták, deportálták és meggyilkolták.«

Kati szerint nem elég a megbélyegzettek képeit és sorsát bemutatni; látnunk kell a zsidók megkülönböztetésének történetét is, azt is, hogy Németországban és a németek által megszállt, illetve Németországgal szövetséges országokban mikor, milyen módon történt a megjelölés. A legfontosabbnak pedig azt tartotta, hogy a sárga csillag magyarországi bevezetésének története feldolgozásra kerüljön. Mikor merült fel a zsidók megjelölésének kérdése a német–magyar tárgyalásokon? Mely pártok képviselői, kik és mikor vetették fel a képviselőházban? A német megszállást követően az első zsidóellenes rendeletek között fogadta el a Sztójay Döme vezette kormány a zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló rendeletet. Hogyan hajtották végre az utasításokat a helyi közigazgatási vezetők? A rendőri és csendőri razziák, a hatóságok intézkedései milyen reakciókat váltottak ki a zsidókból? Mennyiben könnyítette meg a csillagviselés a gettóba zárást, majd a deportálást? Hogyan reagált a sárga csillagosok megjelenésére a nem zsidó társadalom, és mi volt a keresztény egyházak reakciója? Milyen módon történt a munkaszolgálatosok megkülönböztetése? A budapesti zsidók csillagos házakba költöztetése, majd a nyilaskeresztes rémuralom alatti sorsa hogyan alakult csillaggal a kabáton, öltönyön, ruhán, blúzon? Hogyan élték meg a felszabadulást? Letépték-e azonnal a sárga csillagot? Ez a kötet mindezekre a kérdésekre választ kíván adni.”