Hátlapok
„Senki nem érti, senki nem érzi”
Pop a zenében, pop a politikában, popzene és populizmus – tejtestvérek. Mindkettő „az emberekből” él, nélkülük mindkettő „pupilla üres foglalatban”, „tollpihék az üres ólban”: van is ilyen meg nincs is, üres is meg nem is.
Önképalkotás kultúrája
Egy kép tart fogva minket, és nehezen szabadulunk tőle, olyannyira bevésődött kultúránkba: maguk a dolgok (valóság) helyére az árnyak (képek) léptek. Ám korunk kultúrájának ikonja mégsem Platón barlangja, hanem inkább Ovidius vagy Caravaggio Nárcisza – újrafestve.
A fogyatékosság konstrukciói
Ha a fogyatékosság, úgy, ahogy van, társadalmi konstrukció, akkor nem lehet különbséget tenni természet és társadalom, adottság és csinálmány között, s akkor minden további nélkül dekonstruálhatjuk a fogyatékosságot.
Bourdieu a városban
Bourdieu-t nem kell városba vinni. Már nem lehet, különben is, ment ő magától, Párizsba… Bourdieu városban volt, és a város Bourdieu-ben.
Örökkön örökké
Ami még tegnap halálos betegség, életveszélyes agyi zavar, abnormális vagy kriminális állapot, az ma cégek és pártok stratégiáinak, taktikájának, marketingjének, kampányának, kommunikációjának szerves eleme. Ez a nosztalgia.
Mintázataink
A modern társadalom a digitalizációt megelőzően is digitális, sőt mindig is digitális volt, a társadalom tehát azelőtt digitalizálódott, hogy a digitális technológia meghódította volna.
Figyelem, figyelem
Felhívni, ráirányítani a figyelmet a figyelemre már nem szükséges, felkapott kutatási és beszédtéma már, ám épp ezért nem könnyű olyat mondani róla, ami megragadná és lekötné a figyelmet. Egyet-kettőt talán sikerül nekünk…
Megfigyelés és kapitalizmus
Shoshana Zuboff megfigyelési kapitalizmusról szóló könyve most is megér egy „kattintást”, de egy „misét” is, mert amire kifut, az ma még nagyobbat „üt”.
Agyak a kapitalizmusban
A gyerekek szeretik ugyanazt a mesét ezredszerre is hallani, felnőve lehet, hogy nem tudják megunni azokat az elemzéseket, melyek a jelenségeket egyre-másra a kapitalizmus alázatos szolgájaként mutatják fel.
Újmédia és Habermas
Megváltozik-e a nyilvánosság szerkezete az újmédia következtében? Ha igen, miben áll a nyilvánosság újabb szerkezetváltozása, és milyen következményei vannak a politikai nyilvánosságra és vele a demokratikus vélemény- és akaratképzésre?