Figyelem, figyelem

Figyelem, figyelem

Felhívni, ráirányítani a figyelmet a figyelemre már nem szükséges, felkapott kutatási és beszédtéma már, ám épp ezért nem könnyű olyat mondani róla, ami megragadná és lekötné a figyelmet. Egyet-kettőt talán sikerül nekünk, egyúttal ajánljuk a Communication in the Era...
Megfigyelés és kapitalizmus

Megfigyelés és kapitalizmus

Shoshana Zuboff 2019-es The Age of Surveillance Capitalism című nagysikerű könyve most is megér egy „kattintást”, de egy „misét” is, mert amire kifut, az ma még nagyobbat „üt”: a megfigyelési kapitalizmus nem csak egy új üzleti modell, nem is csupán a kapitalizmus egy...
Agyak a kapitalizmusban

Agyak a kapitalizmusban

A gyerekek szeretik ugyanazt a mesét ezredszerre is hallani, felnőve lehet, hogy nem tudják megunni a más-más világban játszódó, de kísértetiesen hasonló történeteket, vagy azokat az elemzéseket, melyek a jelenségeket egyre-másra a kapitalizmus alázatos szolgájaként...
Újmédia és Habermas

Újmédia és Habermas

Megváltozik-e a nyilvánosság szerkezete a média digitalizálódása és platformosodása következtében? Ha igen, miben áll a nyilvánosság újabb szerkezetváltozása, és milyen következményei vannak a politikai nyilvánosságra és vele a demokratikus vélemény- és...
Épületek politikai ereje

Épületek politikai ereje

A terek önmagukban, nem csinálnak semmit, nyitottak bármire, nyitva hagynak mindent; csak a beépített, berendezett terek – a térbeli elrendezések és elrendezett terek – tudnak csinálni valamit, olyasmit, ami politikai dimenziót ad nekik. A Duncan Bell & Bernardo...
A szövegbányászat provokációja

A szövegbányászat provokációja

Szöveg és interpretáció, hermeneutika és dekonstrukció? Hmmm! Diskurzuselemzés? Hmmm! Szöveg mint modell? Hmmm! Szöveg mint adat? Brrr! Egyre kevésbé, de azért – hiába ível fölfelé a karrierje – még megvan a berzenkedés a társadalomtudósok között is a gépi-kvantitatív...
Tévhitjárvány

Tévhitjárvány

Tévhitek terjednek és fertőznek, tartják magukat rendíthetetlenül, még ha életekbe kerülnek is. Ebben szerepet játszik számos egyéni és lélektani tényező, de ezek nem magyarázzák, miért virálisak és rezisztensek akár még a gyilkos tévhitek is. Cailin O’Connor,...
Lájkok

Lájkok

A közösségi média és a háború frigyéből a nem klasszikus háborúk egy új fajtája született meg: a lájkháború. Az erről szóló beszéd több mint lájkvadászat: a háború és a politika színeváltozásáról szól.  P. W. Singer és Emerson T. Brooking Likewar: The...
Neoliberális szubjektumok

Neoliberális szubjektumok

Ha meg akarjuk érteni, hogyan lett életvalósággá és uralkodóvá a neoliberalizmus, akkor meg kell értenünk, mit csinál a szubjektummal – velünk mint egyénekkel és mivelünk mint közösségekkel. Megfelelő, neoliberális szubjektumok nélkül a neoliberalizmus még csak ki sem...
Egy végzetes tévedés

Egy végzetes tévedés

Van egy végzetes tévedés, egy logikai hiba, amely évszázadok óta tévútra vezeti észrevétlenül a statisztikusokat és a statisztikai módszereket alkalmazó szakembereket. Hogy megértsük, miről is van szó, vissza kell térnünk a valószínűség elméletének egyik alapító...
1927, 1932 (1963), 1933

1927, 1932 (1963), 1933

Egy Carl Schmitt-tel behatóan foglalkozó álmából fölriadva is tudja, hogy e három (vagy négy) évszám mit jelent: A Der Begriff des Politischen három fő változatának megjelenési évét. Az ezeket szinoptikus módon megjelenítő, Marco Walter által gondozott és...
Testesült férfiasság

Testesült férfiasság

Vannak tudományok, melyeknek az örök ifjúság jutott osztályrészül. Ilyenek a társadalomtudományok. Feladatuk lényegéből és a tapasztalati valóság természetéből fakad az újabb és újabb fogalmi konstrukciók szükségessége, de egyben mindegyikük mulandósága is – feltéve,...
Sok van, mi csodálatos, de a férfinél…

Sok van, mi csodálatos, de a férfinél…

Megölni egy őzet, megölni egy nőt/férfit; kínozni egy macskát, megerőszakolni egy nőt/férfit; horogra tűzni egy gilisztát, horogra keríteni egy nőt/férfit; belerúgni egy kutyába, pofán vágni egy nőt/férfit; hajtani a vadat, hajtani egy nő/férfi után; stb. Van...
Habitus és mobilitás

Habitus és mobilitás

Pierre Bourdieu addig marad a szociológia „klasszikusa”, amíg tud mondani nekünk valamit. Ha kiderítjük, mit, azzal válaszolunk a kérdésre, hogy mire jó nekünk ő ma. Ez egy sajátos megközelítésmódot föltételez: azt keressük, hogy szövegei szolgálnak-e valamilyen...
Klasszikusok gyarmatidőben

Klasszikusok gyarmatidőben

A modern társadalomelméletek (klasszikus szociológia) születésének kontextusa a kolonializmus és az imperializmus; az előbbi, a szociológiatörténet egyik csúcseseménye egybeesett az utóbbi csúcspontjával. Következik-e ebből bármi is? Valami igen, de ennek van-e bármi...