Önképalkotás kultúrája

Önképalkotás kultúrája

Egy kép tart fogva minket, és nehezen szabadulunk tőle, olyannyira bevésődött kultúránkba: maguk a dolgok (valóság) helyére az árnyak (képek) léptek. Ám korunk kultúrájának ikonja mégsem Platón barlangja, hanem inkább Ovidius vagy Caravaggio Nárcisza – újrafestve....
A fogyatékosság konstrukciói

A fogyatékosság konstrukciói

Ha a fogyatékosság úgy, ahogy van, társadalmi konstrukció, akkor nem lehet különbséget tenni természet és társadalom, adottság és csinálmány között, s akkor minden további nélkül dekonstruálhatjuk a fogyatékosságot. Ez Julie E. Maybee Making and Unmaking Disability...
Bourdieu a városban

Bourdieu a városban

Bourdieu-t nem kell városba vinni. Már nem lehet, különben is, ment ő magától, Párizsba, s lett először a Lycée Louis-le-Grand középiskola, aztán az École Normale Supérieure diákja, végül a Collège de France professzora. Bourdieu városban volt, és a város...
Örökkön örökké

Örökkön örökké

Ami még tegnap halálos betegség, életveszélyes agyi zavar, abnormális vagy kriminális állapot, az ma cégek és pártok stratégiáinak, taktikájának, marketingjének, kampányának, kommunikációjának szerves eleme. Ez a nosztalgia, annak olyan új formája, amely csúcsra...
Mintázataink

Mintázataink

A modern társadalom a digitalizációt megelőzően is digitális, sőt mindig is digitális volt, a társadalom tehát azelőtt digitalizálódott, hogy a digitális technológia meghódította volna – állítja Armin Nassehi a Patterns: Theory of the Digital Society című könyvében....
Megfigyelés és kapitalizmus

Megfigyelés és kapitalizmus

Shoshana Zuboff 2019-es The Age of Surveillance Capitalism című nagysikerű könyve most is megér egy „kattintást”, de egy „misét” is, mert amire kifut, az ma még nagyobbat „üt”: a megfigyelési kapitalizmus nem csak egy új üzleti modell, nem is csupán a kapitalizmus egy...
Agyak a kapitalizmusban

Agyak a kapitalizmusban

A gyerekek szeretik ugyanazt a mesét ezredszerre is hallani, felnőve lehet, hogy nem tudják megunni a más-más világban játszódó, de kísértetiesen hasonló történeteket, vagy azokat az elemzéseket, melyek a jelenségeket egyre-másra a kapitalizmus alázatos szolgájaként...
Újmédia és Habermas

Újmédia és Habermas

Megváltozik-e a nyilvánosság szerkezete a média digitalizálódása és platformosodása következtében? Ha igen, miben áll a nyilvánosság újabb szerkezetváltozása, és milyen következményei vannak a politikai nyilvánosságra és vele a demokratikus vélemény- és...
Épületek politikai ereje

Épületek politikai ereje

A terek önmagukban, nem csinálnak semmit, nyitottak bármire, nyitva hagynak mindent; csak a beépített, berendezett terek – a térbeli elrendezések és elrendezett terek – tudnak csinálni valamit, olyasmit, ami politikai dimenziót ad nekik. A Duncan Bell & Bernardo...
A szövegbányászat provokációja

A szövegbányászat provokációja

Szöveg és interpretáció, hermeneutika és dekonstrukció? Hmmm! Diskurzuselemzés? Hmmm! Szöveg mint modell? Hmmm! Szöveg mint adat? Brrr! Egyre kevésbé, de azért – hiába ível fölfelé a karrierje – még megvan a berzenkedés a társadalomtudósok között is a gépi-kvantitatív...
Tévhitjárvány

Tévhitjárvány

Tévhitek terjednek és fertőznek, tartják magukat rendíthetetlenül, még ha életekbe kerülnek is. Ebben szerepet játszik számos egyéni és lélektani tényező, de ezek nem magyarázzák, miért virálisak és rezisztensek akár még a gyilkos tévhitek is. Cailin O’Connor,...
Lájkok

Lájkok

A közösségi média és a háború frigyéből a nem klasszikus háborúk egy új fajtája született meg: a lájkháború. Az erről szóló beszéd több mint lájkvadászat: a háború és a politika színeváltozásáról szól.  P. W. Singer és Emerson T. Brooking Likewar: The Weaponization of...
Neoliberális szubjektumok

Neoliberális szubjektumok

Ha meg akarjuk érteni, hogyan lett életvalósággá és uralkodóvá a neoliberalizmus, akkor meg kell értenünk, mit csinál a szubjektummal – velünk mint egyénekkel és mivelünk mint közösségekkel. Megfelelő, neoliberális szubjektumok nélkül a neoliberalizmus még csak ki sem...
Egy végzetes tévedés

Egy végzetes tévedés

Van egy végzetes tévedés, egy logikai hiba, amely évszázadok óta tévútra vezeti észrevétlenül a statisztikusokat és a statisztikai módszereket alkalmazó szakembereket. Hogy megértsük, miről is van szó, vissza kell térnünk a valószínűség elméletének egyik alapító...
1927, 1932 (1963), 1933

1927, 1932 (1963), 1933

Egy Carl Schmitt-tel behatóan foglalkozó álmából fölriadva is tudja, hogy e három (vagy négy) évszám mit jelent: A Der Begriff des Politischen három fő változatának megjelenési évét. Az ezeket szinoptikus módon megjelenítő, Marco Walter által gondozott és...